Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1986. (Szeged, 1987)

RÉGÉSZET ÉS EMBERTAN - Lőrinczy Gábor: Szegvár területének X-XI. századi településtörténeti vázlata

tánzat, vagyis az erős bizánci kapcsolatok, ugyancsak a két temető egyidejű használatának bizonyítékai. Hasonlóan a szőlőkaljai bizánci rítusú temetkezésekhez, nem lehetetlen, hogy a Csallány Gábor által feltárt, melléklet nélküli sírokba is már keresztényeket temettek. Az innen ismert lovas és ezüstleletes temetkezések a temető első generációjának sírjai lehettek. Történeti meggondolások alapján a X. századra keltezzük az oromdűlői /7. sz./ kiscsaládi temető sírjait. Ennek a ránk maradt leletanyag nem mond ellent, de az előkerült 3 sír alapján régészetileg ezt bizonyítani nem lehet. E három temetőben temetkező közösség az eddig rendelkezésünkre álló leletek tanúsága szerint a X. század utolsó harmadában, legkésőbb a X-XI. század fordulóján elhagyta temetkezőhelyét és minden valószínűség szerint lakóhelyét is. Ezt követően települt meg területünkön a Cickazugban /1. sz./ feltárt temetőt használó közösség. Legalább is ezt valószínűsítik a temetőrészlet keltező értékű leletei: a nyakperec és a két, négyszög átmetszetű karperec.

15 Az itt előkerült karperecpár tipológiai alapon későbbi,

16 mint a Szőlőkaljá

n és a Hevesi-földön előkerült darabok. De még itt sem jelenik meg a viselet részeként az 5-végű hajkarika, ill. obulusként valamelyik Árpádházi királyunk pénze. A cickazugi temetővel részben egyidős a község belterületén feltételezett nagy sírszámú temető /2., 3., 9. sz./, ahol az egyik sírból szintén került elő fonott nyakperec.

17 De ezt a temetőt az itt előkerült S-végű hajkarikák tanúsága szerint hosszabb ideig használták. Az ide temetkezókkel egyidőben élt itt egy másik közösség, mely az ezredforduló táján települhetett meg területünkön és kezdett meg egy új, önálló temetőt az Dromdúió gerincén /5. sz./. Mindaddig használták temetőjüket, amíg nem kötelezték őket, hogy templom mellé