Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1986. (Szeged, 1987)

TÖRTÉNELEM - Marjanucz László: A szegedi zsidóság a reformkori összeírások tükrében

Marjanucz László: A SZEGEDI ZSIDÚ LAKOSSÁG A REFORMKORI ÖSSZEÍRÁSOK TÜKRÉBEN Előadásunk a szegedi zsidó lakosok reformkori helyzetét próbálja feltárni a korszak összeírásai alapján. Az első részletesebb conscriptio 1798-as adatokat tartalmaz. Low Immánuel szerint az első zsidó, aki tartósan megtelepült Szegeden, az 1784-ben beköltözött Pollák Mihály volt. 1798-ban 56 zsidó családot írtak össze státuszuk fölmérésére és adókötelezettségük nyilvántartása céljából. A táblázatból kitűnik a három legtöbb adót fizető neve: Wodiáner Fülöp, Pölitz Lebel és Spitzer Israel. Wodianer 24 Ft 11 krajcáros contributiojávai illetve 14 Ft 1 krajcáros domesztikális adójával az abszolút első. Politzer Lebel és Spitzer Israel által fizetett kétfajta adó összege: 20 Ft illetve 20 Ft 23 krajcár. Mindhárman kereskedők, akik az 1813-as subsidium kivetésekor mint önálló házbirtokosok szerepeltek. Az átlagos adónagyság 4-5 Ft körül mozgott, ami nem mondható éppen túlságosan magasnak, hisz reális értékét mutatja, hogy hozzávetőlegesen 2-3 Ft-ért lehetett egy juhot venni. Fenti adónemekhez jött minden zsidó esetében az 1 forintos taxa tolerantia, tehát a kíméleti adó, amit azért kelett fizet niük, hogy a város tolerálja jelenlétüket. Sajnos az öszszeírásből nem derül ki, hogy maga az adózó honnan származott, illetve hogy gyermekei közül kik a szegedi születésűek. Viszont alkalmas arra, hogy következtetni tudjunk a korabeli zsidó háztartások nagyságára. Általában 3 gyer meket neveltek egy családban, Princz Salamon 7 családja kivételnek számított, mint ahogy Kohn Izsák is kirítt egy gyermekével. Nem volt általános a cselédtartás. Adózás szempontjából a cseléd családtagnak számított, aki ekkor