Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1986. (Szeged, 1987)

TÖRTÉNELEM - Zombori István: Az orgonakészítő Kováts István önéletírása

könyvnek betsülőji lévén, és az 5' Nagy Atyoknak Nyomdo- kajit követvén, meg kötöztetett lépésekkel." Vagyis gyermekeinek, unokáinak kívánja az ősöket illetve saját életét példaképül állítani és ezzel a Kováts nemzetség /család/ hírnevét megörökíteni. Sajnos, néhány oldal leírása után - nem tudni miért - e buzgalma lelohad, és az egész csak az azután született gyermekeinek adatait tartalmazza. Inkább biblia belső lapján, vagy a kalendáriumok üres oldalain vezetett följegyzésekhez hasonlít, amely a paraszt családoknál volt szokás a XIX. században. A kötet középső részén a szolgálatába fogadott segédek részére kifizetett béreket rögzíti, egy másik helyen pedig műhelye fölszerelésének teljes leltárát adja. Ez a két utób bi rész Szigeti Kilián szerint a magyar ipartörténet és főleg az orgonakészítés fölbecsülhetetlen dokumentuma. A kötet kötése arra is utal, hogy esetleges okmányok papírra vetéséhez e lapok adtak helyet, és ezeket kivágták a kötetből. Nem tudjuk megmondani, miért nem kerekedett részletes családkrónika a jó indítás után. Az a bejegyzésekből látszik, hogy Kováts a kötetet gyakran kézbevette. Azt vethetnénk ellene, hogy valami oknál fogva elment a kedve az írástól. De ezt sem mondhatjuk, mert a haza haladását fontosnak tartva tollat ragadott és 1841-ben a "Társalkodó" c. lapban megjelent többoldalas írása a "Figyelmezte tés az orgonák és művészetre" címmel. Nem egyszerű szakmai írás ez, hanem a hazai művelődés és a művészetek elmaradottsága miatt érzett aggódás kifejeződése, megállapítva, hogy a magyar természeténél fogva nem gyöngébb, nem rosszabb mint az angol, francia vagy német. Csak a körülményekben van különbség. A hazai viszonyokon, a szem leleteken kell változtatni. A külföld eredményeit elismer ve követeli a hazai eredmények javítását. "Az angolok sem különösb 's jobb anyagból gyúrt müvei a' természetnek,