Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1986. (Szeged, 1987)

TÖRTÉNELEM - Nagy Vera: A szentesi takácscéh jegyzőkönyve

menni Mindszentre lakni tehát remekelni köteles leszen, az Anya néhtől rendelendő remeket úgy és ott a hol az Anya céh fogja parantsolni". A mesteremberek által elkövetett kisebb vétségekben maga a céh ítélkezett, a nagyobb bűncselekményt elkövetőket vagy visszaeső bűnösöket a törvényszéknek adták át. Ilyen visszaeső volt Pethő János takács, akit 1801-ben nagyobb pénzbüntetésre ítélt a céh csalásért, lopásért, valamint a "Kutzori Nevű Kortsmába Paksi István aluván annak a 'sebjét 'sivan s tolvaj módra vájkálta ... özvegy Sziiágyiné Látta, s többen is a' kik akkor Fű osztáson ott mulattak". A szőlőhegyen cseresznyefa ágakat tördelt, a céhgyűlésen gúnyolódott. Pethő János ügye ezzel nem zárult le, még ez évben pálcázásra ítélték, s ekkor a céhhez fordult segítségért: "Kérte a' B. Czéhet hogy azon Gyalázatos büntetéstül mentse meg a' B. Czé Maga megaláztatását tekintvén kegyelembe fogta 2 forint/ra/ büntette". Emellett még 2 forintra büntették a kecskeméti vásárba menvén "Hemző István Leginnek tett azon bestelen szavaiért, hogy miért dolgozik Pápistánál 's több ilyen Mester társait Kisebbítő szavaiért". A céh nemcsak a mesterek, de azok családtagjai felett is ítélkezhetett. 1802-ben Török János feleségére "... reá bizonyosodott hogy Ns. Dobosy Ilona Asszonynak mástól titokban el Lopott ... fonalat adott el". Az asszonyt a törvényszéknek való átadásra ítélték, de férje kérésére megmenekült ettől. Más vétkekért való pénzbeli büntetésekkel a kassza bevételei között találkozunk. Főként a legények fizettek mise mulasztásért, "többrendbeli Korhelységért". Az 1830-as évektől megritkultak a bejegyzések, ezek többsége is a céh kasszájának kiadásaira vonatkozik. Gondosan ügyeltek arra, hogy a katolikusok és a reformátusok