Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1986. (Szeged, 1987)

RÉGÉSZET ÉS EMBERTAN - Kürti Béla: Csongrád megye avar kori településtörténetének vázlata

lottja /nemzetségiő; vagy a kagán megbízottja, a tarkán/ állhatott. Ezek az egységek délről észak felé haladva a már említett Tisza-Maros-Aranka /esetleg Temes, Béga/ köze, élén a törökkanizsai sír halottjával; a Tisza-Maros-Körös köz, a kunágotai sír halottjának vezetése alatt; északon pedig a Tisza-Körös köze, a kunmadaras! lelet egykori tulajdonosával az élen /KÜRTI 1982; uő. 1983.a 137-189/. E területek védhetőségét három oldalról folyóvizek és azok széles ártere; keletről pedig az e folyók felső folyása táján kialakult mocsaras vidék biztosította. Ezen egységek elkülönítése mellett szól még a mindhárom területen előkerült ötvössír /=műhely/ is /Fonlak, Kunszentmárton, Rákőczif

al va/. A terület Csongrád megyéből megismert kora avar kori leletanyagába jól beilleszthető, és a tagolásnak megfelel Békés és Szolnok megye szakirodalomból megismert anyaga is; míg megyénk nyugati területe, a Bács-Kiskun ill. Pest megyei, valamint a délről a Duna-Tisza közén ma Jugoszlávia területére eső leletekkel együtt a kagáni család /nemzetség/ szállásterületét jelenthette /a Kunszállás-bábonyi kagáni sír; Bocsa és az álcsatos kör lelőhelyei; Kecel, Kecskemét, Csanytelek stb. különböző rendű, 2 rangú urai . . . / E korszak temetőinek, főbb leleteinek, temetkezési szokásainak területi elterjedését vizsgálgatva tennünk kell egy rövid, ámde talán nem haszontalan kitérőt a fülkesírok területére is. Nem kívánva e kérdés részletes taglalásába belemerülni,

3 csupán két vonatkozást említenék meg. A hazai szakirodalom felfogása szerint a Móra Ferenc és Csallány Dezső által közölt fülkesírok az avarok megítélése szempontjából etnikumjelző jelentőséggel bírnak. Az 50-es évek vitáiban az egyik oldal kizárólag az avarokra, a másik ellenkezőleg, a csatlakozott segédnépek-