Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1986. (Szeged, 1987)
TERMÉSZETTUDOMÁNY - Csongor Győző: Flórakutatás és természetvédelem Csongrád megyében, különös tekintettel Szeged környékére
útja során érinti a Tisza-Maros szögét és Dorozsma környékét. Hátrahagyott nagy barátjával s mecénásával, Ualdstein gróffal kiadott művében. /Plantae Rariores, 180212/, több növény színes rajzában gyönyörködhetünk. Ilyen s talán Szeged határában lelt /?/ homoki nőszirom, Iris arenaria , mely WINTERL flóraművében /1788/ csak rézmetszetben szerepel; a többiek közül említsük meg a Gypso- phila arenaria , Euphorbia salicifolia , Senecio vernalis , Aster canus / = A .punctatus /, Cerastium anomalum , Allium atrpurpureum , Lepidium crassifolium / = L . cartolagigineum / Schütz festőművész által készített remekbe készült ábrázolását . SADLER József /1791-1849/ Kitaibel utóda a pesti egyetemen. Ö rendezi Kitaibel hagyatékát, megírja Pest vármegye flőraművét, mely a Szeged környékét tárgyaló mű számára is jelentős. KERNER Antalt /1831-1B98/, a budai gimnáziumi tanárt megejti EZ Alföld növényzetének szépsége. Pflanzenleben der Donauländer c. klasszikus műve nagy hatással van a szegedi kegyesrendi tanár és természetrajzíró PAP Jánosra /sz.1843-ban Szegeden, meghalt u.itt 1917-ben/, aki mint a magyar piarista rend kormányának egyik feje vonult nyugalomba. Két munkája jelent meg: egyik a piarista gimnázium 1893. értesítőjében, K_é£ek_ Szeged_város_bj^rtokter_ül.etének_ növény vi,lá£ából_ címen, melyet egyes szerzők kompilációnak tartanak, Kerner már előbb említett műve után /!?/. Szerintem nem egészen az. -Nem szabad egészen elvetnünk, mint forrást, hiszen szerzőjük az ország különböző területeinek, kezdve a Mármarosi-havasoktól az Alföldig, munkái alapján alapos ismerője lehetett. Szóban forgó munkájában találunk utalásokat "idegenből jött növényekre", sőt olyanokra is, amelyekre /pl. a Muscari botryoides =eper gyöngyike/ Lányi maga is flóra enumerációjában csak a "második nekifutásra" figyelt föl.
