Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1986. (Szeged, 1987)

RÉGÉSZET ÉS EMBERTAN - Vörös Gabriella: Későszarmata – kun kori település emlékei Bordány határából

közi területre, tehát a legkésőbbi szamarta szállásterületre esik. Az elemzett kerámia legpontosabb párhuzamait /anyag, technika, soványítás, stb./ a tiszántúli gepida telepek házikerámiájában találtuk meg.

11 Messzemenő következtetések levonására természetesen csak széleskörű és alapos gyűjtő és elemző munka után vállalkozhatunk . A bordányi kis telep kevés anyagának kiemelkedő "érdeme", hogy lehetőséget és ösztönzést adott egy - a szakirodalomban mindezidáig elkülöníthetetlen - kerámiacsoport felgyüjtésére és feldolgozására, és ezzel együtt egy sor történeti kérdés továbbgondolására. Jegyzetek 1. Vörös Gabriella: Későszarmata fazekasműhely Sándorfal va-Eperjesen . Múzeumi Kutatások Csongrád megyében. 1982. 27-37. 2. Vörös Gabriella: Hun kori őrlőkő Nagymágocsről. Múzeumi Kutatások Csongrád megyében. 1985. 11-16. 3. MFM Rég. Ad: 293-76. Ltsz.: 75.2.1.-239. 4. Itt is megköszönöm Kürti Bélának, hogy ezt a figyelemre méltó anyagot feldolgozásra átadta nekem. 5. Vörös Gabriella: A kései szarmaták korai germánok tárgyi hagyatéka. Szeged története I. Szeged, 1983. 144. 6. Vaday Andrea-Vörös István: Szarmata település Kunszentmártonban. Szolnok megyei Múzeumok Évkönyve. 1979-1980. Szolnok, 122. 7. Andrea H. Vaday: Bemerkunger zur Frage der eingegl-tteten Keramik mit figuraler Verzierung. Mitt. Arch. Inst. 10/11. 1980/81. 127-128.