Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1986. (Szeged, 1987)

NÉPRAJZ - Markos Gyöngyi: Szerelmi jóslások Makón és környékén

A kimondott és leírt szónak is varázsereje volt. Ezért alkalmazták a lányok is a szerelmi jóslásukban, jövendőbelijük személyének megtudakolása során az írást, legalább a nevet igyekeztek megtudni. Legáltalánosabb módja ennek azt volt, hogy cédulára fiúneveket írtak, s azok közül került ki a leendő férj neve. A cédulák elhelyezésére és kiválasztására többféle módszert ismertek. A cselekvés ideje lehetett András-nap, Luca-nap vagy karácsony este. Vidékünkön mindenütt gyakorolták, ma is a legelevenebben él az emlékezetben a Lucacédula készítése. Luca napján 13 cédulát készítettek a lányok, amelyek közül 12-re fiúnevet írtak, egyet üresen hagytak. Minden nap elégettek vagy összetéptek belőle egyet, anélkül, hogy megnézték volna. Úgy vélték, amilyen név maradt karácsony estéjére, olyan nevű férfi veszi el őket. Makón ismert volt az a változat is, hogy 11 cédulára került név, a 12re a halál szót írták, ami ha megmaradt, abban az évben bekövetkező halált jelentett a jósoltatónak. A cédulákat a lányok általában a párnájuk alatt tartották, Apátfalván a sublótra helyezett borospohárba tették. Szigeti György gyűjtése alapján tudjuk,hogy Apátfalván fiúk is készítettek lucacédulát a 30-as évekig, amelyre természetesen lányneveket írtak. A cédulára írt névvel való jóslás másik általános formája a gombócfözés volt. Makón András és karácsony napján, Földeákon szilveszterkor volt szokásban, hogy az eladó lányok gombócot főztek. A lucacédulákhoz hasonlóan 13 cédulát helyeztek el a gombócokban.A jövőt a forrásban lévő vízben legelőször felszínre kerülő gombóc mutatta. Makón a cédulaírás néhány kevésbé ismert változatával is találkoztam: Luca napján a lucapogácsába tették a cédulákat ;