Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1986. (Szeged, 1987)

NÉPRAJZ - Markos Gyöngyi: Szerelmi jóslások Makón és környékén

falván a férjhezmenendő lányok a kemence padkájára szoktak ülni, hogy szerencséjük legyen. Földeákon ez a hiedelem még azzal egészül ki, hogy akkor a férjhezmenés hamarosan be fog következni. Általános szokás volt vidékünkön, hogy a lakodalomban a lányok igyekeztek megérinteni a menyasszony fátylát, mert aki azt legelőször megérinti, az lesz a következő menyasszony. Egyes jelekről azt tartotta a néphit, hogy soká vagy egyáltalán nem megy férjhez a lány pl. a tükör eltörése vagy az asztal sarkához ülés általánosan elterjedt. Makón a lucapogácsához az a hit is kapcsolódott, hogy ha a kiválasztott pogácsa megég, nem megy férjhez a lány. Az a mondás is ismert volt, hogy "

ha újévkor friss cipót szegsz meg, nem négy férjhez abban az évben.

" Marosleién annak, aki férjhez akart menni, "restât" kellett ráznia Péter-Pál napján, közben pedig mondania: "

Szent Péter, Szent Pál, forgasd meg a restátl

" Ha a rosta megfordult, akkor nem ment férjhez a lány. Makón azt tartották, hogy sötétedés után nem szabad kivinni a szemetet, mert akkor nem megy férjhez a lány. Másik változat szerint a karácsony és újév közti időszakra vonatkozik ez a tilalom. A szeméthez kapcsolódó hiedelmek azokhoz a képzetekhez kapcsolódik, amelyek megtiltják, hogy naplemente után bármit /különösen vonatkozik ez tejre, tojásra/ kiadjanak a házból, mert azzal elviszik a háztól a szerencsét. Többszörös áttétel nyomán ez a lányok "szerencséjére", a férjhezmenésre is vo2 natkozott. A karácsonyi szemét Apátfalván az eladó lánynak azt mutatta meg, hogy merre viszik férjhez. Itt aprószentek napjáig /dec. 28./ kellett bent tartani a szemetet és amikor kivitték, a kutyaugatást kellett figyelni. Amerről jött a hang, arra viszik férjhez a lányt. Földeákon a férjhezmenés irányáról azt hallottam,