Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1986. (Szeged, 1987)

TÖRTÉNELEM - Wiegand Gyula: A „Dolgozók az iskolákért” mozgalom Nagy-Szegeden

Uiegand Gyula: A "DOLGOZÓK AZ ISKOLÁKÉRT" MOZGALOM NAGY-SZEGEDEN A népi demokratikus átalakulással együtt bontakozott ki a kultúra demokratizáláséért, a régi kultúrának az új kultúrával való felváltásáért folytatott küzdelem Magyarországon. Az új demokratikus kultúra megteremtése szempontjából az első legjelentősebb lépés, még 1945 nyarán, a nyolcosztályos általános iskola életre hívása volt, amelyet a korabeli haladó közvélemény a magyar oktatásügy "földreformjaként" méltatott.

1 A polgári jobboldalnak a politikai életből történt kiszorításával és a kommunista párt tömegbefolyásának megerősödésével 1948 tavaszán kedvező kilátás nyílt az egyházi iskolák államosításának sikeres végrehajtására is. Ennek jelentősége abban nyilvánult meg, hogy az alsófokú iskolák kétharmada, a középiskolák közel fele a különböző egyházak kezében volt. "Ortutay Gyula a Független Kisgazdapárt nagyválasztmánya előtt 1948. április végén jelentette be az egyházi iskolák államosításának előkészítését". A Minisztertanács 1948. május közepén határozta el

v hogy az országgyűlés elé terjeszti az egyházi iskolák államosításáról szóló törvényjavaslatát. Mindszentyvel az élen a katolikus klérus az iskolakérdésben elzárkózó álláspontra helyezkedett, az iskolák államosítását támogatókkal szemben fenyegetően lépett fel: "Amikor a halhatatlan lelkek üdvösségéről van szó, minden hívőnek meg kell értenie, hogy esetleg keményebb eszközöktől sem szabad az egyháznak visszariadnia". 1948. június 12-14. között zajlott le az MDP alakuló kongresszusa, amelynek programnyilatkozata az egyházi iskolák államosítását is tartalmazza, az egyház hitoktatási jogának és a papnevelő iskolák egyházi jel-