Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1986. (Szeged, 1987)

TÖRTÉNELEM - Halmágyi Pál: Makó és környékének felszabadulása a Historia Domusok tükrében

Királyhegyes felé mentek tovább. A királyhegyesi plébánián feljegyezték, hogy du. 1/2 3-kor jelent meg az első szovjet előőrs a községben. Itt nem vcl

+ harc, s szovjet katonák a falu mellett vonultak tovább Földeák Hódmezővásárhely irányába. A földeáki parókián is pontosan felírták, hogy "szeptember 24-én du. 4 óra körül az első idegen katonák megközelítették a falut. Tűzharc itt is alig alakult ki, hiszen a néhány puskával kivonuló magyarok, mikor "világossá vált, hogy sorkatonaság igen nagy erővel közeledik, föladták a harcot." A plébános hozzátartozóival 3/4 6 tájban elhagyta a falut, "akkor vonultak be az első szovjet harckocsik a községbe." Szeptember 24-én a szovjet hadsereg egységei Nagylaknál is elérték, majd átlépték az országhatárt. A magyarcsanádi História Domusba a következőket jegyezték fel: "Szeptember 24-én, községünk búcsú ünnepén /Szt. Gellért vértanú napja/ a templom tornyára és az országzászlórúdra felhúzták a magyar színeket. A búcsú szentmiséjére a hívek összejöttek. ... A szentmise végét megzavarták, mert az elöljáróságot kihívták, a nép is kitódult a templomból. Nagylak felől nyugtalanító hírek. Délután a templom tornyából bevontuk a magyar zászlót. . .. Késő délután Űscsanád felől az oroszok lőtték a magyarcsanádi-apátfalvi kövesutat és Apátfalvát. Estére csönd lett. ... Éjfél felé átment a falun az utolsó magyar katonai csapat." A plébános éjjel 1 órakor magához vette az oltáriszentséget, eloltotta az örökmécsest és kihúzódott a tanyákra. A harmadik szovjet támadó ék a Marostól délre, Kiszomborral szemben közeledett az országhatárhoz. Többen felvetették már - a térképre pillantva jogosan - Kiszombor elsők közötti felszabadulásának kérdését, Mindezideig október 8-9-e volt ez az időpont, de ezt a makói hl-