Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1986. (Szeged, 1987)

RÉGÉSZET ÉS EMBERTAN - Farkas Gyula: Temetési rítus és nemiség

Farkas Gyula: TEMETÉSI RÍTUS ÉS NEMISÉG A mindennapi életben gyakran hallhatjuk, hogy egy anyának leánya, vagy fia született. Biológiai szempontból tekintve ez a kijelentés azonban túl általános kifejeződése az emberi nem ivari dimorfizmusának. Az utód neme a koncepció pillanatában eldől. Az előbbi kijelentést tehát genetikai szempontból tekintve úgy is fogalmazhatjuk, hogy az újszülött XX, illetve XY kromoszómákkal rendelkezik. Ez azonban a nemi kromoszómák variációinak csak a két szélsőséges véglete, a tipikus nő és a tipikus férfi esete. A két szélső variáns között nagyon sok átmeneti állapot lehetésges, egészen a hermaphrodite vera, a valódi kétneműség esetéig. A genotípusban ez úgy nyilvánul meg, hogy az egénnek nem csupán két nemi kromoszómája van, hanem több lehet az X-ből, vagy az Y-ból. Ez utóbbi esetek azonban már befolyásolják az egyén gonadáiis nemiségét is, vagyis azt, hogy az ivarmirígyek hogyan és milyen formában fejlődnek ki. Az ember gonadális nemisége tehát szoros kapcsolatban van kromoszómális nemi ségével. A kromoszómális aberrációk, elsősorban a számbeli variációk következményeként megváltozhatnak a szomatikus tulajdonságok is. így pl. ha egy férfinél XXY nemi kromoszómák vannak, úgy a Klinefelter szindróma jelentkezik, ami nőies emlők kifejlődésében, a herék elpusztulásában mutatkozik meg. Ha viszont XYY, un. dupla-Y szindróma lép fel, akkor a termet feltűnően magas lesz, az egyén agreszszív karakterűvé válik. A nemi kromoszómák aberrációinak másik változatánál kevesebb a kromoszómák száma, mint pl. a Turner szindróma