Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1986. (Szeged, 1987)

TÖRTÉNELEM - Erdélyi Péter: Az 1931. évi országgyűlési választások Csongrádon

dított" híve van csak. A Szivák téren tartott egyetlen választási ülésükön Karácsony Sándor követelte programbeszédében az általános és titkos választójogot, a földreformot és a munkanélküliség csillapítását. A gyűlés nyugodt hangulatban zajlott le, a "néhány száz főnyi hallgatóság" részvételével, akik nem adtak "alkalmat a rendőrségnek a beavatkozásra." A párt jelöltjének közel hétszáz földmunkás és építőmunkás támogatója jelzi a helyi szociáldemokrata orientáció mértékét.

11 Az államapparátus alaposan felkészült az ellenzék tönkrezúzására. A főispán már június 11-én a szegedi csendőrkerületi parancsnokságtól "a szélsőséges agitáció ellen" a Csongrádon szolgálatot teljesítő 7 csendőr mellé még 10-15 főnyi erősítést kért. Ugyancsak ,ebbe a körbe tartozik Piroska János jogerős elítélése 15 napi elzárásra engedély nélküli gyűlés tartásáért. Eckhardt Tibor erőteljes tiltakozására ígéri csak meg a főispán, hogy a büntetést a választásokig nem foganatosítják. * A választási küzdelemből nem hiányozhatott az ellenfelek, de főképpen Piroska lejáratása sem. Krüger Aladár Bokroson óva intette a gazdákat, hogy nehogy arra a Piroskára szavazzanak, aki jól fizető városi állásokra pályázott, aki önzésből foglalkozik közügyekkel, aki felemelte a pőtadót és leszavaztatta a tanyai útépítési programot a képviselőtestületben. Piroska lejáratására a Csongrádi Újságban közzétették eddigi politikai pályájának cikcakkjait a következő gunyoros értékelésben: "A Bethlen-kormány jelöltjével szemben harcba indul az a helyi politikus is, aki alig néhány esztendő alatt egymásután keresztelte el az általa alapított és önmagáról is elnevezett pártot... előbb "Fajvédő", azután "Demokrata", majd "Nemzeti" és végül "Független kisgazda" pártnak. És az 1919-ben rendcsinálás közben a szegény kisemberrel szemben vétett - 1929-ben négy szociáldemokratát juttatott be saját listáján a városi kép-