Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1985.

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Halmágyi Pál: Adatok a Makó körüli harcokban elesett szovjet és magyar katonákról

Halmágyi Pál : ADATOK A MAKÓ KÖRÜLI HARCOKBAN ELESETT SZOVJET ÉS MAGYAR KATONÁKRÓL Közismert, hogy az ország városai közül Makó szabadult fel legelőször: 1944. szeptember 26-án. A város még a tiszántúli nagy szovjet támadás /október 6./ előtt a felszabadítók kezére került. E szerencsés körülmény folytán Makó nem szenvedett nagyobb háborús károkat. A szeptember 26-tól október 7-ig tartó csatákban elesettek számáról eltérő adatokat olvashatunk a témával foglalkozó irodalomban. A Makón hősi halált halt szovjet katonák számát egy 1945= szeptember 17-én kelt rendőrkapitányi jelentés, akkor 81 főben állapította meg. 1946. január 26-án 113 elesett szovjet katonáról irt dr. Szentpéteri árvaszéki ülnök. /Makó II. 261./ Az eredeti temetőőri jelentés viszont 143 szovjet katona eltemetését igazolta, 1945. október 20-án. A magyar áldozatokról az 1946. október 2S~i polgármesteri jelentés a következő adatokat közölte: "Háborús cselekmények folytán életét vesztette 215 katona és 66 polgári egyén." /Makó II. 262./ Tamási Mihály a témával foglalkozó dolgozatában 260 áldozatot emlit, akik közül 30 volt a polgári halott. Az adatot az 1944« december 30-1 polgármesteri jelentésből merítette. /Makó I. 250./ R.A. Vészelik szovjet híradós tiszt naplójának 52. oldalán azonban ezt irja a makói harcokról: "Mintegy 500 katonát és tisztet megsemmisítettünk, 300 katonát fogságba ejtettünk." A helytörténeti kutatás szempontjából szerencsés körülménynek tekinthetjük, hogy a makói múzeum birtokába került a város anyakönyvi hivatalának 1948. május 31-én lezárt kimutatása, a Makón eltemetett hősi halottakról. E kimutatás mellett a múzeumba kerültek az elesett magyar katonák azonossá-