Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1985.
NÉPRAJZ - Markos Gyöngyi: A terhességgel kapcsolatos szokások Makón
He valaki rosszul van, hány, a terhesség biztos jelének, legalábbis természetes velejárójának és kisérő jelenségének tartották. A terhességgel kapcsolatos szokások és hiedelmek szervesen összefonódnak az állapotos asszony életmódjával, mindennapi tevékenységével. Mivel ezek az elképzelések életvitelüket döntően befolyásolják, indokolt külön összefoglalni ezeket. A hiedelmek nagy részét a tilalmak jelentik, amelyek a terhes nőre vonatkoznak, amit születendő gyermeke érdekében keli betartania. Ide tartozik a rácsodálás, valaminek a megnézése, valamint bizonyos cselekedetek tiltása, amelyek a születendő gyermek tulajdonságát, ill. sorsát befolyásolják. A hiedelmek másik része a terhes asszony kivánősságához, ill. az anyajegy keletkezéséhez, valamint a születendő gyermek nemének jóslásához kapcsclódik. A tiltások döntő többsége arra vonatkozik, hogy a születendő gyermek ép, egészséges legyen. Snnek érdekében egy sor tevékenységet nem szabad a terhes asszonynak végezni. ííem szabad megnézni, megcsudálni csúnya, torz dolgokat, ijesztő látványt /állat, ember/, elcsudálkczni rajta, mert - úgy tartják - a gyermek is olyen lesz. Sz az analógián kialakult képzet általánosan ismert Makón, szinte minden adatközlő tudott valamilyen példát hozni a rácsodálkozás következményére. Viszont a rontás elháritásának módjában csak két adatközlő emlékesetére támaszkodhatok, akik szerint azt kell mondani az eset után: "ketten látjuk, ketten csudáljuk": vagy : amikor olyat iát, az egyik ujját a szoknyakorcba keli tenni. A tiltások másik csoportja a születendő gyermek tulajdonságát, egészségét befolyásoló cselekedeteket szabályoz. Általánosan ismert hiedelem, hogy a terhes asszonynak nem szabad a kutyát meg a macskát rugdosnia. A szülők intő figyelmeztetése élénken él még az emlékesetben: "soha a kutyához, macskához a lábad ne érjen, mig igy ieszöl", ill. "nem neköd való, ne rugdosd avval a nagy hassal". A tilalomhoz fűződő magyará-