Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1985.

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Giday Kálmán: A Szegedi Gyermektanulmányi Társaság

Giday Kálmán: A SZEGEDI GYBRMEKTANUIMÁNYI TÁRSASÁG Anyaegyesülete, a Magyar Gyermektanulmányi Társaság 1905-ben alakult Budapesten. A következő években sorra alakultak a fiókok Szolnokon, Nagyváradon, Nagybecskereken, úgyhogy a teljes kifejlődés idején, 1918-ban 10 fiókegyesület működött és összesen 4000 tagja volt. A teljesen társadalmi jellegá egyesület motorja Nagy László volt /1857-1931/. Apja Nagykőrösön Arany Jánosnak volt tanártársa, keresztapja Gönczy Pál, a magyar néptanítók jelentős vezéregyénisége. Nagy László jelentős szerepet játszott az 1896-os Tanügyi Kongresszuson, több nyelven beszélt és bekapcsolódva az európai XX. század eleji lélektani kutatómunkába olyan eredményesen dolgozott, hogy néhány műve németül és franciául is megjelent. Több alkalommal vett részt külföldi kongresszusokon. Munkatársa, Nógrády László /1871-1939/ eredetileg szolnoki gimnáziumi tanár, 1910-ben került Budapestre és kitűnő segítőtársa lett. A gyermek cimű lap, valamint a társaság könyves füzetkiadványai szerkesztésében Weszely Ödön /1867-1935/ reáliskolai tanár, majd igazgató, 1917-től egyetemi tanár testes kötetekben foglalta össze az új lélektani kutatások eredményét, kissé eklektikus modorban. Ranschburg Pál /18701945/ idegorvos volt, majd a gyógypedagógiai tanárképző tanára 1903-1928 között. A 4000 tag között számos kutató orvost, kiváló jogászokat is találunk, de a tagság nagy tömege természetesen pedagógus volt. Ebben az időben nem volt a pedagógia minden szakterületét átfogó szervezet, külön egyesületei voltak a tanároknak, a tanítóknak, ezen belül is külön az államiaknak, a községieknek, a katolikusoknak, a reformátusoknak. Ezért lehet nagyra értékelni a Magyar Gyermektanulmányi Társaság /a továbbiakban: MGYT/ tevékenységét, amely egyaránt