Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1985.

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Rózsa Gábor: Csongrád város kéziratos térképei

I. A Tisza mély árt erének, mint kb. ÉJJ főfolyás irányú folyónak a Ny-ra vándorlása tendencia-jelleggel kimutatható, de az utóbbi két évszázadban e térképeken ki nem mérhető.

3 II. A tiszai hullámtér eróziós formációi a 83,5 méteres tengerszintfeletti magasságig követik a vizjárásnak megfelelő irányitást, az ennél magasabb platókon inkább az uralkodó ÉNy-i szél fluviális formái jellemzőek, tehát a vízfolyások felszinalakitó hatása nem terjed ki a 84 m tengerszintfeletti magasságú helyekre. III. Ilyen előzmények után szinte elképzelhetetlen, hogy alig 7-8 évszázada a mai platóktól lényegesen eltérő helyen például a régi Köröstorok és a Tisza szegletében egy másik emberi megtelepedésre alkalmas sziget léte és rohamos pusztulása. IV. A Kerek-árokkal leválasztott plató /Belsőváros/ K-ről megnyesett, a Tisza által évezredek óta rombolt fordított "D" alakú formát mutat, ami a "D"-nek képzeletbeli ideális "0"-ra való kiegészitése mellett is csak rendkivül kis mértékben /mintegy 50-100 méteres parti sávban/ magyarázza az Árpád-kori leletek hiányát. Ezen ismérvek alapján pusztán térképmérési és felszini morfológiai alapon - nem tagadva bizonyos intuitiv elemeket azon a véleményen vagyok, hogy Csongrád ősi várát Csongrádon kell keresni még akkor is, ha a felszinre keveredve bizonyos őskori nyomok néhány helyen sztratigráfiailag kizárják ezt. Jegyzetek 1. "Mérnöki pontosság" kapcsán ugyancsak Hőnyi Edét idézve megjegyzem, hogy ... "a mérnöki pontosság soha nem jelenthet minden határon túl való pontosságra börekedést, hanem mindig csak annak a rendkívül pontos meghatározását, hogy az elérendő cél érdekében mikor milyen pontosan kell dolgozni" !