Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1985.

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Rózsa Gábor: Csongrád város kéziratos térképei

Közölt forrásaink mellett sem mehetünk el diszkutáló megjegyzések nélkül: - az l.a-b. hivatkozott Mikoviny-féle térképek méretaránya még igen kicsi /1:162.000/, a mérés inkább csak asztronómiai, tehát földrajzi helymeghatározási értelemben dominál bennük, s mindezeken tűi az ún. "útitérképek" közé sorolhatjuk, hiszen tudvalevő, hogy egy tiszai hajóút során készültek Î - a 2. sz. első katonai felmérés térképlapja már tudvalevő, hogy grafikus háromszögelést követő mérőláncos-műszeres felmérés alapján készült, de figyelembe kell vennünk, hogy bizonyos "katonai" szempontok és a priori körülmények domináltak a létrehozásában. Mindenesetre nem hagyhatjuk figyelmen kivül ! Közöíexlen forrásaink sajátos céljai biztosítják számunkra megbízhatóságukat: - a 3- sz. Horváth-féle mappa Csongrád határának első komoly felmérésen alapuló ábrázolása, ui. ezt használták az úrbéri kiosztáshoz a területek mérésére. A térkép eredeti kéziratos, mérőasztai-felvételi szegmens-lapokból áll össze demonstrativ egésszé. A ma is meglevő, térképen ábrázolt halmai között a területtartóság szempontjából különösebben nem kényes rét- és mocsáterületeken ellenőrző méréseket vé gezve kiderült, hogy a bécsi clrendszerben megválasztott 1:14-000 topográfiai méretarányt 3-5 %-nál nagyobb arányú eltérés nem terheli. A térkép pontosságát a szomszédos /Gyójai/ térképlaphoz való bázisvonalas csatlakoztatás gra fikus nyoma is bizonyítja: "A-B Linea Connexionis Philerae II ". A város ábrázolása /Oppidum Csongrád/ viszont csak elnagyolt, hiszen ott művelésre kiosztott terület nem fordult elő. Még igy is örömmel üdvözölhetjük az "U"-betű bugyrában meghúzódó templomábrázolást, és az "IÎ" betűt lát hatóan metsző Kerek-árki hidatjáró térképjelét. A Körös ré gi medrének a Kurcával, a Puskás, Hunyós, Pandúr és Karabo