Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1985.

NÉPRAJZ - Markos Gyöngyi: A terhességgel kapcsolatos szokások Makón

lós less a gyereke. Óvták az állapotos asszonyt as ijédestől, mert nyomorék gyereket hozhat a világra. A terhességgel kapcsolatos hiedelmek sajátos csoportját alkotják azok, amelyek az anyajegy keletkezésére vonatkosnak. A születési rendellenességnek számitó anyajegy létrejöttéről Makón is - mint az ország bármely más területén - azt tartják, hogy ott és olyan alakú jegy keletkezik a gyermek testén, ahol az anyát valamilyen ütés /váratlanul ráesett gyümölcs, megdobás/ érte és az anya odakapott. Vörös folt keletkezik ott, ehol sült tökkel vagy májjal dobták meg az aszszonyt. Ezért figyelmeztették a várandós asszonyokat, hogy ne nyúljanak oda, ha véletlenül megdobták őket, különösen vigyázzanak az arcukra. Az anyajegy eltüntetésével kapcsolatban senki sem tudott semmilyen felvilágosítással szolgálni. A terhes no kívánsága szinte minden esetben valamilyen étel megkivánását jelentette. Gyakran előfordult, hogy kockacukrot, savanyacukrot, almát kellett szerezni az állapotos asszonynak, de a kívánságok között szerepelhetett pálinka, bor is. Azt mondták, ha az anya nagyon kivánós, mindent megkivan, akkor a gyerek is olyan kíváncsi less. Ha nem kapta meg az asszony, amit kívánt, az súlyos következményekkel járt. Általánosan ismert szokás volt, hogy ha a terhes asszony olyan helyen fordult meg, ahol éppen ettek vagy főztek valamit, akkor is adtak belőle neki, ha nem kért, nehogy megkívánja, mert különben "elmén a gyeröke, ha megkivánja oszt nem eszik belőle". Szokták mondani, hogy "na, itt van, nehogy elmenjen a Petikéd!" Különleges helyzetéből adódóan az is megengedett az állapotos asszonynak, hogy ha megkivánja, gyümölcsöt lepjen. A születendő gyermek nemével kapcsolatban külön kell em11 tani azokat a hiedelmeket, amelyekkel befolyásolni igyekeztek a leendő gyermek nemét, valamint azokat, amelyekből jósoltak, következtettek a gyermek nemére.