Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1985.

NÉPRAJZ - Horváth Dezső: Gelegenye kettő

mötcr Tekla ir erről részletesebben A népszokások költészete cimű munkájában, most csak utalunk rá. A világos a Luxból e­redő szirakúzai Szent Lucia, a sötét pedig a démon, az anya­istennő, akitől az ember és az állat szaporodása is függ./ Ha ez mind igaz, akkor sikerült /?/ bebizonyítanunk, a­mit eddig csak föltételeztünk. Volt tehát először a galamb monya , /Először? Ki tudja, mi lehetett még előtte!/, elhal­lások és elhomál3 T osulás révén lett belőle galamonya , a sala­ monya , a kalamonya ,ebből pedig a "sokkal" értelmesebb gala­gonya , illetve a gelegenye . /A nyelvészek jelölése szerint irva: galamb monya > galamonya > salamonya "^ kalamonya > galago­n ya ^ gelegenye /. Van azonban jónéhány kérdés még, amire illene feleletet adnurik. Arra például, hogy egyáltalán mit keres itt a galamb monya? Emiitettük már, hogy az ősiségből megőrzött mondókák­ban egészen más is szerepelhetett, de azt már kikutatni ta­lán lehetetlen is. Föltehetően ugyanazt, mint a kendtek disz­naja, a kendtek száz malaca, a kendtek száz ólja és egy mala­ca, a kendtek disznajának az orja, a szalonna, a zsír, a kendtek lányának a csirkéje, a csöcse, a terjede3or.es segge, és a többi. Szintén Dömötör Teklára utalunk. A magyar nép hiedelemvilága cimű könyvében azt írja, hogy Luca a baromfi­ ak védője is, az ő napján szokták a baromfiakat megpiszkálni , hogy jói tojjanak . A népszokások költészetében ugyancsak ő Írja, hogy a Luca napi mondókák elsősorban a baromfiak és más háziállatok termékenységére vonatkozó jókívánságokat foglal­ják magukban. És a galamb is baromfi! C folytatja igy a gon­dolatát : A magyar Dunántúlon azonban ezen túlmenőleg tréfás­ erotikus részleteket tartalmaznak, melyek az emberi termé­ kenységre, a férfiak szexuális képességére, a lányok külsejé­re vonatkoznak. Toldjuk meg újra avval, hogy alig V-RÍI a ma­gyar hagyományvilágban a lucázás kisérő versezeténél szóki­mondóbb, obszcénabb, bátrabb szöveg. Kitapintható an kevered­nek a motivumok, a szinte ájtatcs-vallásos formuláktól a leg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom