Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1985.

ÉREMTAN - Nagy Ádám: A „szegedi kispénz” elterjedése a leletek tanúsága alapján

A különböző mélységű, rendszerű, különböző irodalommal dolgozó feldolgozásokat igen nehéz közös nevezőre hozni. Sokszor kétséges a darabszám /3., 13., 14., 19«, 22., 26./, ilyenkor mindig a leirás alapján összeszámolható összeggel számoltam. Leirtam, de nem számoltam a 3. ároktői lelet pénzeivel. Végeredményben az összeirt 29 leletben 13780 db pénz szerepel. Ebből Árpád-házi királyi és szlavón 1358 db /9,85 %l, Károly Róbert pénzei 2040 db /14,8 %/, I. Lajostól Szapolyai Jánosig 9793 db /71,1 %/, külföldi pénz /friesachi, bécsi fillér, cseh garas és dénár, lengyel dénár, szerb matapán/ öszs

zee

en 589 db /4,3 %/. A korszakra jellemző, hogy erőteljesen vezet a magyar pénz. Az uralkodónként! megoszlásban ezúttal természetes, hogy Károly Róbert pénzei adják a többséget, mivel a leleteket e pénzek jelenléte alapján válogattam ki. A Károly Róbert által kibocsátott 2040 db pénz közül 112 db a garas, 1902 db a dénár és 26 db az obulus. Ezek a számok már mutathatják a korszakban kivert pénzfajták arányát. A leletekből felszinre került Károly Róbert dénárok közül 284 db a szegedi kispénznek meghatározott tipus, az öszszes dénár 14 &-a. /Az 5-, 7., 14., 15- és a 26. leletből./ A leietekben a két szegedi tipusú pénz közül csak az egyik, a CKH.II.41. számú van képviselve. A CÏÏH.II.32. sz. dénár vagy parvus veretbői leletben nem fordult elő egyetlen darab sem. Ez egyébként is ritkább, az Éremtár gyűjteményében is mindössze 2 db van, szemben a másik tipus 19 darabjával. A lelőhelyek földrajzi elhelyezkedése alapján valóban úgy látszik, hogy a szegedinek mondott pénzek a Szegedtől délre eső területeken terjedtek el. Bár Reizner, Roman és Schulek kutatásai óta nem került elő olyan újabb lelet, amelyben "szegedi kis pénz" lett volna, mégis úgy látom, hogy a leletek összehasonlitó értékelésére sokkal nagyobb figyelmet kel-