Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1985.

RÉGÉSZET - Vályi Katalin: Az ópusztaszeri ásatások múltja, eredményei, jövője

Vályi Katalin: AZ ÓPUSZTASZERI ÁSATÁSOK MÚLTJA. EREDMÉNYEI, JÖVŐJE "S épen az a czélja jelen igénytelen műve estémnek, hogy általa - szerény erőm és tehetségemhez képest - honfitársaim figyelmét Pusztaszerre irányozzam,... röviden előadjam és ismertessem: milyen volt Pasztaszer a múltban? - milyen a jelenben? - s milyennek óhajtanám én. hogy a jövőben legyen?" E sorokat Göndöcs Benedek, a szeri monostor első ásatója vetette papirra 1332-ben, a"Pusztaszer és az évezredes ünnepély" c. könyvének előszavában."

1

" Nem sejthette az utolsó pusztaszeri apát, hogy több mint 100 évvel később e romok feltárása még mindig folyamatban lesz, s hogy a monostor 7. ásatója sem tud majd Szer múltjáról teljes számvetést adni. Mai beszámolónkban a romok területén eddig végzett nagyobb feltárások eredményeit kivánjuk röviden áttekinteni, s néhány gondolat erejéig a várható további eredményeket felvázolni. A magyar- régészet gyermekkorának kezdetén, Rómer Flóris segítségével végezte az első feltárást Göndöcs Benedek. 1832 tavaszán. A mindössze 7 napig tartó ásatási jelentős munkaerő felhasználásával folytatták: naponta átlag 53 munkást /napszámost és kubikust/ dolgoztattak, de volt olyan nap, hogy 89 fő volt a munkáslétszám. Az egy hét alatt kb. 975 un földet és törmeléket hordtak ki a romok területéről, feltehetően nem kevés lel

et

anyaggal együtt. A hatalmas földmunkával sikerült nagyjából feltárniuk a 12. századi háromhajós bazilika alaprajzát, s megtalálták a hozzá csatlakozó kolostor indulásét is. A templom oldalhajóit azonban tévesen egyenes szentélyzárődással rekonstruálták, s az általuk készített alaprajz több helyen pontatlan, a saját megfigyeléseikkel is ellentmondásban van. A későbbi ásatok szerencséjére GöndÖcsék