Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1985.
SZEGEDI PORTRÉK - Baróti Dezső: Sík Sándor emlékezete
ielejthetetlenné, azt hiszem, miiiderikiiiek, aki olyan szerencsés .volt, hogy hallgathatta őt. Pedig nem vágyott egyetemi katedrára, sőt csak szerzetesrendje, a Szeged kulturális életében is veJaha áldásos szerepet betöltött piaristák főnökének unszolására, már-már parancsára fogadta el azt. És máris az a kérdés komorlott fel benne, vajon a professzorság gondjai nem ártanak meg a költőnek, hiszen leginkább a Múzsák elhivatott papjának érezte magát, Egyideig még az is zavarta, hogy kinevezése kinos meglepetés volt azoknak az egyetemi köröknek, amelyek a maguk zárt világából várták az utánpótlást és némi gúnnyal kérdezték, mit keres egy kivülről jött költő a tudomány klasszikus csarnokában. Még nagyobb meglepetés volt azonban, amit a költő magával hozott a katedrájára és amit beteljesített ott. Tudnunk kell ugyanis, hogy a magyar irodalom történetének tárgyalását akkoriban valamennyi egyetemünkön a XIX. századdal befejezték, és azt, ami utána következett, különösen pedig a Nyugat költőinek bemutatását, alig tartották méltónak arra, hogy katedráról szóljanak róla. 1330 táján igy akár kitűnő minősitésű tanári diplomát szerezhetett az, aki egy sort sem olvasott Adytól, Babitstól vagy Juhász Gyulától. Sík Sándor viszont már professzorsága első évében róluk beszélt. Költő a költőkről. Ihletett szavai hamarosan azokat is magukkal ragadták, akik a középiskolákban még azt hallották, hogy ezek a költők a nemzeti hagyományok dekadens és erkölcstelen árulói, verseik pedig értelmetI-m zagyvaságok. Professzori programját, amely a modern magyar Urának az egyetemí stúdiumok közé való beemelését tűzte ki céljául, ezért még akkor is bátor vállalkozásnak kellene tekintenünk, ha csak a Nyugat első nemzedékénél horgonyozza le magát. Pedig tovább tekintett rajtuk, a következő nemzedékek költőit szintén bemutatta hallgatóinak, Illyés Gyula és Szabó Lőrinc mellett a kommunistagyanús József Attilát is, akinek verseit legelőbb Radnóti Miklós egyik szemináriumi dolgozata ismertet-