Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1985.

SZEGEDI PORTRÉK - Baróti Dezső: Sík Sándor emlékezete

ielejthetetlenné, azt hiszem, miiiderikiiiek, aki olyan szeren­csés .volt, hogy hallgathatta őt. Pedig nem vágyott egyetemi katedrára, sőt csak szerzetesrendje, a Szeged kulturális é­letében is veJaha áldásos szerepet betöltött piaristák főnö­kének unszolására, már-már parancsára fogadta el azt. És már­is az a kérdés komorlott fel benne, vajon a professzorság gondjai nem ártanak meg a költőnek, hiszen leginkább a Múzsák elhivatott papjának érezte magát, Egyideig még az is zavarta, hogy kinevezése kinos megle­petés volt azoknak az egyetemi köröknek, amelyek a maguk zárt világából várták az utánpótlást és némi gúnnyal kérdezték, mit keres egy kivülről jött költő a tudomány klasszikus csar­nokában. Még nagyobb meglepetés volt azonban, amit a költő magával hozott a katedrájára és amit beteljesített ott. Tud­nunk kell ugyanis, hogy a magyar irodalom történetének tár­gyalását akkoriban valamennyi egyetemünkön a XIX. századdal befejezték, és azt, ami utána következett, különösen pedig a Nyugat költőinek bemutatását, alig tartották méltónak arra, hogy katedráról szóljanak róla. 1330 táján igy akár kitűnő minősitésű tanári diplomát szerezhetett az, aki egy sort sem olvasott Adytól, Babitstól vagy Juhász Gyulától. Sík Sándor viszont már professzorsága első évében róluk beszélt. Költő a költőkről. Ihletett szavai hamarosan azokat is magukkal ragadták, akik a középiskolákban még azt hallot­ták, hogy ezek a költők a nemzeti hagyományok dekadens és er­kölcstelen árulói, verseik pedig értelmetI-m zagyvaságok. Professzori programját, amely a modern magyar Urának az e­gyetemí stúdiumok közé való beemelését tűzte ki céljául, e­zért még akkor is bátor vállalkozásnak kellene tekintenünk, ha csak a Nyugat első nemzedékénél horgonyozza le magát. Pe­dig tovább tekintett rajtuk, a következő nemzedékek költőit szintén bemutatta hallgatóinak, Illyés Gyula és Szabó Lőrinc mellett a kommunistagyanús József Attilát is, akinek verseit legelőbb Radnóti Miklós egyik szemináriumi dolgozata ismertet-

Next

/
Oldalképek
Tartalom