Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1985.

SZEGEDI PORTRÉK - Gáspárné Zauner Éva: Kerényi Károly szegedi évei

tern". Ez a "betörés" keltett botrányt a középszerűekben, de ez lepte meg és vonzotta a korszak legjelesebb szellemeit, Pülep Lajost, Szabolcsi Bencét, Gulyás Pált, Szondi Lipótot, legfőképpen pedig Németh Lászlót. Németh László igy vallott Kerényi hatásáról és barátságukról egy nyilt levélben, amelyet "Válasz" cimű folyóiratban publikált 1935-ben: "Ott akarsz görögjeiddel megrohamozni, ahol ha győzöl, az egész sziv a kezedbe esik." Igy esett a szegedi baráti kör szive is a kezébe, bár mindenki megőrizte egyénisége sajátosságait, igazi arculatát. Kerényi senkitől sem kivánt, sőt nem is tűrt epigonizmust. D. H. Lawrencésszel, kedves angol költőjével vallotta: "Én mindenkiben tisztelem a Napot, ha mégoly kicsiny is." A szellem napfényét ő a görög kultúra fényéhez mérte s ez a mérce lett az egész baráti kör későbbi munkásságának is az ideálja. Ha Kerényi műveit olvasva megkérdezzük, mit is értett ő szellemen, biztosan nem vállalná az ún. "szellemtörténeti" iskola álláspontját. Inkább vallaná barátjával és munkatársával, C. G. Junggal: "A szellem több mint az intellektus, mert magába foglalja a kedélyvilágot is. A szellem az életnek e— gyik iránya és arculata, amely emberfölötti, fényes magasságokba tör." Az emberfölötti ugyanis a legméltóbb az emberhez, s ezt a határterületet kutatta Kerényi Károly a görög istenek világában. Kutatásai a mítoszok nagy csomópontjaira irányultak, ahonnan sokfelé ágazó utak vezetnek kultúránk és embervoltunk magasságaiba és mélységeibe. Ilyen csomópontok voltak "Halhatatlanság és Apollon vallás" /1935/, Gondolatok Dionysosról /1935/, Az isteni gyermek /1939/, Protogonos Koré /1941/, majd Svájcban a Prometheus, das griechische Mythologem von der menschlichen Existenz /1946/, utolsó művei közt Zeus und Hera /1972/ és a Görög mitológia /1951/. Egyéniségére a mitológia két alakját érezzük legjellemzőbbnek, az egyik Apollon, a másik Hermész. Hermészről a "Hermész, a lélekvezető" cimen irt könyvet a szegedi éVek a-