Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1985.

MŰVÉSZETTÖRTÉNET - Nagy Imre: Római kori bronz fogadalmi lap művészettörténeti elemzése

Étanról csak annyit tudni, hogy Ogma felesége és Dian Cécht leánya, de ebben az összefüggésben teljesen helyénva­ló a Hygieia-i attribútumok reátestáiása, igy, és csakis igy nyer értelmet a két istenalak együttes ábrázolása. Igaz;, hogy azon a területen, ahol a herkulesfürdői bronztábla előkerült, az adott időszakban dákok, géták, thrá­kok és illyrek éltek egymással keveredve, de talán elfogadha­tó lehet egy Ogma-Étan tipusú isten-házaspár kultusztárgya­ként kezelni a vizsgáit római kori bronzlapot, amelyről még azt is feltételezhetjük, hogy görög-római műhelyben készülhe­tett helyi, kelta megrendelésre. Jegyzetek 1. Lelt. szám; 66.141, m. :9,7, sz.:12,3, v.:1,0 cm. 2. Mihalik, J.-Hekler,A. : Régiségek Herkulesfürdőn. Múzeumi, és Könyvtári Értesitő 4 /1910/ 154-159. Reinach,S.: Rép.Rel.II. Párizs, 1912. 115. Will.E.: Le relief cultuel graecoromain. Párizs, 1955. 46o Mano-Zisi,D.: Nalaz iz Tekije. Belgrád, 1955. Macrea,M.: Le culte de Sabazios en Dacie. Dacia /1959/. 333. Picard, Ch. : Sabazios, dieu thraco-phrygien. RA* 1961. II. 162. Nagy A.M.: Két fogadalmi bronztábla. Bull. du Musée Hong­rois des Beaux-Arts. 1981. 213-218. 3- Nagy A.M.: i.m. 218« 4. U.c. 216. 5- U.o. 6, u.o. 7. J.o.

Next

/
Oldalképek
Tartalom