Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1985.

MŰVÉSZETTÖRTÉNET - Nagy Imre: Római kori bronz fogadalmi lap művészettörténeti elemzése

Hagy Imre'. RÓMAI KORI BRONZ FOGADALMI LA? MÚTÉSZBTTÖRTÉKEII ELEMZÉSE Jelen tanulmány célja egy, a Szépművészeti Múzeum Antik lyűjteményében őrzött császárkori 'bronz dombormű ikonográfiái elemzése, illetve az ábrásolt istenalakok lehetséges azonosítása.

1 A vizsgáit tárgyat 1909-ben találták Kerkulesfürdőn /a mai Belle Hercule, Románia/ és már többször publikálták.

2 A táblán stilizált architektonikus térben két istenalak áll. Az istennő chitont-himationt visel, jobbjában tálat /patára/ tart. amelyből ágaskodó kigyói táplál, a tál fölött pedig két, sásra emlékeztető levél látható. Fején egynegyedszegmensivű fejdíszt, feltételezhetően kalathos-t visel, bal kezével csipcjénél a himationt fogja essze. Az istenfigura tunikája fölött köpenyt hord, bal kezében csavart nyelű kalapácsot, testtől eltartót- jobbjában rovátkolt tollú kulcsot tart. A kulcs fölött ferde vájatokkal díszített kérykeicn, alatta üle, nyákörvee, háromfejű kutya, a Kerberos látható. As épitésseti keretet hornyolt oszlopok jellemzik, felül függőleges, álul spirális barázdákkal. A lap öntéssel készült, a három középső köriven még az öntőcsapok nyomai, is látszanak, hátoldala, pedig cizeiláiatian és enyhén homorú. Az isrenaiakek és attribútumaik durván elnagyoltai:, szemüket és fülüket pl. ovális lyukak, az istennő száját két kisebb lyuk közé beütött vcnalkákkal jelzik. A bronztáblával legutóbb Nagy Ár-pád Miklós foglalkozott a Szépművészeti Múzeum 1981. évi Értesítőjében, ahol egy ismeretlen származási helyű és két Tekiján előkerült bronztáblával összefüggésben vizsgálta. Tanulmányát azzal zárta,hogy az i

nxerpretatic graecoromana vag;- gai lie a kutatási módszere