Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1985.

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Lengyel Mária: Papdi György élete és munkássága /1900-1948/

got, Fölgyújthassátok vele as egéss világot." Pártirányitó munkája során olyan fiatalság nőhetett fel, mely a fölszabadítás első pillanatától politikai érettségből jelesre vizsgázott. Kevés ránk maradt "hagyatékából" nyomon lehet követni műveltsége megszerzésére tett erőfeszítéseit. Ennek a hat elemit végzett munkásembernek ilyen irányú tevékenysége rendkívüli határozottságról, szilárd akaratról és kemény kitártásről tanúskodik. Sztálingrád után, amilyen mértékben szorult a hurok a fasiszták nyaka körül,olyan mértékben nőtt kegyetlenségük, a szervezett munkások iránt. A szegedi rendőrkapitány, 1942 júliusi jelentésében megnyugtatja a főiEpánt: "...a szegedi kapitányság területén az állambiztonsági szempontból megbízhatatlan egyénekről kartoték lapokat kiállítottam, és ...megfelelő javaslattal és kiegészítés céljából, a magyar kir. 5» honvéd hadtest kémelháritó osztályának megküldtem." 1944. március 18-án reggel, Pricsay Ferenc százados-karnagy felkereste Papdi Györgyöt, akivel közölte, hogy az este tisztigyűlésen szigorú titoktartás mellett, tudomásukra hozták, hogy a németek másnap, 19~én megszállják Magyarországot. Papdi elvtárs Buczezán Miklós elvtárssal, a Munkásotthon gondnokával igyekezett a bizalmas iratokat elrejteni, ill. megsemmisíteni. A német fasiszták az ország megszállása után hatályon kivül helyezték a Szociáldemokrata Pártot és szervezeteit. Megkezdték a letartóztatásokat Szegeden is. Elsők között a párt vezető embereit, akiket a városháza alatti kazamatában gyűjtöttek, majd 27 elvtársat megbilincselve és egymáshoz láncolva, a pesti toloncházba vittek. Papdi.Györgyöt addig az ideig egy külön zárkában tartották, olyan embertelen körülmények között, hogy napvilágra kerülésekor még családja sem ismert rá. Az újabban letartóztatottakat a ricsei internálétáborba hurcolták. A tábor fölszámolásával, .1944. szeptember 28-án