Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1985.

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Sipos József: A szegedi SZDP vezetők tevékenységének baloldali kritikája 1930-ban

Sipos József: A SZEGEDI SZDP VEZETŐK TEVÉKENYSÉGÉNEK MLOIJJALJKRITIKÁJA 1930-BAN A szegedi SZDP 1920-as években folytatott tevékenységének részletes elemzését még nem végezte el a helytörténetírás. E bonyolult feladathoz kivan szerény hozzájárulás lenni az eddig ismeretlen dokumentum ismertetése. Ez előtt azonban - a dolgok jobb megértése miatt - szükséges röviden vázolni az előzményeket. Az 1929-es év a szegedi SZDP történetében az osztályharcos szakszervezeti vezetők előretörésének éve: az év elején új, baloldali vezetőséget választottak az épitők és a cipészek szegedi szervezetében. Ők rendszeresebbé tették csoport-, jaik szervezeti életét, növelték a taglétszámot, sztrájkokat vezettek és aktivabban kapcsolódtak be az SZDP helyi politikai tevékenységébe. A MÉMOSZ szegedi vezetősége által elért eredmények alapján 1929. szeptember 8-án Ladvánszky József /1889-1940/ kőművessegéd lett a MÉMOSZ dél-alföldi titkára. Ez további lendületet adott a szegedi MÉMOSZ munkájának: szeptember közepén létrehozták a Kulturális Bizottságot, 21-én a vas-, fa- és földmunkások szakszervezeteivel együtt megalakították az Építőipari Munkások Blokkját, 26-án saját dalkart, majd ifjúmunkás csoportot szerveztek, október 27-én pedig Szegeden tartották meg a MÉMOSZ dél-alföldi csoportjainak értekezletét . A számban és szervezettségben jelentősen megerősödött szakszervezeti baloldal az 1929. november 3-án megrendezett törvényhatósági választásokon elért 6 szociáldemokrata mandátumot kevésnek találta és ezért Lájer Dezső párttitkárt és a párt VB-t hibáztatta. Ladvánszky kezdeményezésére elhatározták, hogy a november 18-ra összehívott összvezetőségi ülésen