Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1984

RÉGÉSZET ÉS HATÁRTERÜLETEI - Galántha Márta: A csanytelek-újhalastói szkíta kori temető ásatásainak újabb eredményei

ezek alapján arra következtetünk, hogy a közösség életében végig meghatározó szerepe volt a fegyveres, katonáskodó rétegnek. A temető kormeghatározása A. temető használatának kezdő időpontjára vonatkozóan • meglehetősen jó datáló értékű leletekkel rendelkezünk. Csak utalni szeretnék a 41. sir karperecére, illetve az ugyanebből a sirból előkerült gömbös lábú, kigyóhátú fibula lábtöredékére, amely egyaránt nem lehet fiatalabb az ie. 6, sz. közepénél.^ A 208-as sirból 1983-ban előkerült csónakos hátú fibula leggyakrabban az ie. 7« sz.-ban fordul elő, de megvan n meg az ie, 6. sz.-ban is. Á korai datálást látszanak támogatni a 172. sirból előkerült bronz "gyöngyök", melyeket kéthurkú ivfibula kengyelét diszitő gyöngyök összeégett töredékeinek vélünk /Gabrovec 8 * szerinti 6-e tipus/. Ezt a tipust a kutatók általában a H C • . q időszakra, az ie, 7, szazadra datáljak. Mindezek alapján a temető kezdetét az ie. 7. sz, végére, 6. sz. első felére tesz szük. Ezzel kapcsolatban kell érintenünk még egy problémát. Az előbb emiitett jól datálható tárgyak mindegyike olyan sirból került elő, amelyben korongolt kerámia is volt* A bulgár kutatás szerint a korongolt kerámia a Fekete-tenger Ny-i partvidékén létrejött görög gyarmatváró

sok közvetlen környékén je lent meg, ez ie. 6. sz. második felében, amit a magyar kutatók is általánosan elfogadnak. Ezek szerint, ha elfogadjuk, hogy a korong használatát ezektől a területektől vették át, az Alföld korongolt kerámiájának fiatalabbnak kellene lennie, mint az ie. 6. sz. mádodik fele."

1 Igy azonban törés keletkezik a Hallstatt-körhöz kapcsolódó datálés, és a Fekete-tenger Ny-i partvidéki területeinek görög importra alapozott datálása között. Ezt az ellentmondást a jövő kutatás feladata feloldani. A temető használatának végét még problematikusabb megha-