Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1984

NÉPRAJZ - Juhász Antal: Faragó specialisták és kézműves mesterek

Juhász Antal: FARAGÓ SPECIALISTÁK Ér KÉZMŰVES MESTEREK Az olyan parasztembereket, akik a paraszti munka, mellette szakképesítés nélkül végeztek valamilyen kézműves taTaifceaygé- get, amit a közösség igényelt, és ezért számukra ellenszolgáltatást adott - specialistának^ ,

t par^ztspeciall s tárjak ne vezzük. A fogalom körülhatárolásával kell kezdenem, mert a régebbi szakirodalom nem szólt a specialistákról, pontosabban nem különböztette meg tevékenységüket a háziipart ól. A specialisták munkáját csak ujabban tartjuk számon - mint a kézműves tevékenységnek olyan fokát, amely a házimunka és | házi ipar között helyezhető el /Szolnoky Lajos 1979., Juhász Antal 1984./. E fölfogás szerint házimunka a parasztcsaládban vég-' zett, önellátást szolgáló kézműves tevékenység: pl. a szerszámjavitás, vagy a fonás-szövés, ha kizárólag saját szükségletre történik. Udvarhelyszékről irták 1829-ben: "Az egész székben /.../ majd minden gazda alkalmatos holmi mezei s házi eszközeinek kicsinálására fából, szekere, szánja, boronája, lajtorjája, váluja, ülőpadai, ágyfája s egyebek készítésére,.. H /Haáz Ferenc 1942. 71./. A háziipar viszont olyan, szakmai képesítés nélkül végzett kézműves tevékenység, amely jelentős mennyiségű árut termel és ezért fontos szerepe van a haziipart folytató személy illetve család megélhetésében. A rendszeresen szövéssel foglalkozó parasztasszonyok, a bakonybéli favillakészitők, vagy a tiszántúli vásárokat fölkereső erdélyi faeszköz- és faedénykészitők háziiparosnak tekinthetők. A specialisták tevékenységét és a háziipart sok helyen nehéz megkülönböztetni. Egyetértek Szolnoky Lajossal, aki szerint a háziiparos nagyobb mennyiségben és nem csupán megbízásból készít árut /mint a specialista/, hanem raktárra is dolgozik. /Szolnoky Lajos " 1979./ Megkülönböztetésük 'fontos támpontja tahát az, milyen a részesedésük az árutermelésben.