Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1984

NÉPRAJZ - Szücs Judit: A társadalmi rétegződés és táplálkozás összefüggése Szentesen

a nemek aránya, a földek nagysága és távolsága meghatározhatta az étkezés és az étkeztetés rendjét. Az iparosok anyagi-társadalmi helyzete, mint a parasztsággal termelő és családi kapcsolatot tartó, fizikai munkát végző réteg itt ami i-t endo. Ugyanakkor közöttük is különbséget kell tenni. A műhellyel és földdel rendelkező, segédekkel együtt dolgozó mester a középparaszt, esetleg a nagygazda helyzetével mérhető. Bár a nagygazda, a birtokos paraszt lenézi az iparost mondván: "Azok zacskóval vöszik a lisztöt, abból sütik a könyeret." /Igy figyelmeztették Ibolya Károlyné Kulcsár Klárát, amikor 600 holdas nagycsalád tagjaként iparosfeleség akart lenni./ A sokgyerekes városi iparossegéd helyzete, táplálkozása már inkább a kisparasztéhoz és a kubikoséhoz hasonlítható. Külön tárgyalást kivan a földtelen parasztok, a mezőgazdasági munkások étkezése, ugyanis ezeknél az anyagi helyzetből, az életkörülményekből adódó különbségek a táplálkozásban is eltéréseket hoztak létre. A földnélküliség, az egyenlőtlen birtokelosztás feszültsége Szentesen is belső és az országos szintnél kisebb mértékű külső elvándorlásban, a kubikos és cserepes munka vállalásában és egykézésként értelmezhető jelenségekben vezetődött 9 , le. Az Amerikába vándorlás nem közeliti meg az országos at10 11 lagot. A belső elvándorlás /ti. a monarchia területén belül/ jelentősebb volt, de a családok egy része 2-12 év múlva visszajött. A föld, a megélhetés hiányából adódó gondokat csak kis mértékben csökkentette a mezővárosi ipar igénye. Az 1900- és 1930-as évek adatainak összevetése alapján a.712 fős mezőgazdasági kereső csökkenése mellett 250 fős növekedés volt az i12 párban. A kérdés megoldásaként jelentkezett az ország több ré13 szében az egykezes. Szentesen mértékét tekintve - az informárciókból, jelenségekből Ítélve - lényegesen kisebb mértékű