Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1984

NÉPRAJZ - Szücs Judit: A társadalmi rétegződés és táplálkozás összefüggése Szentesen

Szűcs Judit: A TÁRSADALMI RÉTEGZŐDÉS ÉS TÁPLÁLKOZÁS ÖSSZEFÜGGÉSE SZENTESEN A török idők előtti 13 településből Szentes központtal gyér - protestáns gyülekezetet formáló - lakosság élte túl a hódoltságot. A XVIII. század elejétől menekülő protestánsokból, betelepített matyó katolikusokból, romén és szerb pásztorokból ötvöződött az alföldi mezőváros népessége. Egy nagyobb munkában a századforduló és a XX. század első felében élő parasztság kultúráját a táplálkozás nyersanyagainak előállításában, feldolgozásában és a fogyasztás szokásaiban vizs gáitam meg. Ebből a munkából a cimben jelzett fejezetet lerövidítve emelem ki. A táplálkozás nyersanyagaiban és az étkezés rendjében, mint minden más életjelenségben, tükröződnek a társadalmi osz tályok, rétegek közötti különbségek. A néprajzi kutatásban az utóbbi tiz évet kivéve - legtöbbször mellőzték ezt a szempontot. /Még ma sem vált általánossá./ A Magyarság Néprajza egy-egy tárgyi néprajzi jelenség társadalmi, szociális vetü1 létével nem foglalkozik. Esetleg egy-egy jelenségnél, fogalomnál jelzi a "szegények" megjelenését. A paraszti osztály anyagi helyzete, társadalmi szerepe szerint rétegekre oszlott. A köztük lévő különbségek a táplál kozásban is kifejeződtek. A paraszti táplálkozás összetettebb társadalmi rétegenként! eltérésében történő vizsgálatára az utóbbi evek szakirodalma hivata fel a figyelmet." A kérdés további elemzése előtt tisztázzuk a paraszti ré tegek fogalmát a birtok nagysága alapján, szentesi feltételek között.^ Kisparaszt a 4-10 holdas tanyával rendelkező, középparaszt a 20-50 holdas gazda, a nagygazdának 50-150 holdja volt. /A földek értéke átlagban 10-15 araarykorona/kat.hold./ A kis-, középparasztok és nagygazdák táplálkozása - ha bizonyos fenntartásokkal, különbségtétellel is - együtt tárgyal-