Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1984

NÉPRAJZ - Felföldi László: Adatok egy bánáti telepes község néprajzához

kőit, részt vettek a vidék teherforgalmának bonyolításában és igy járultak hozzá s 19. század végi gazdasági válság gondjaínek enyhítéséhez. Valószínűleg ez is volt a telepítések egyik fő célja. Ez olvasható ki a földművelésügyi miniszterhelyettes 1892* évi makói leiratából is, amelyben nemzeti és nemzetgazdasági célokra hivatkozik Bodóf-alva telepítésével kapcsolatban. /Másolata s makói városi levéltárban: Polgármesteri Hivatal iratai 1892. máj. 26. 7216. Sz./ Az 1892. évi telepítési felhívásra több jelentke-ző közül a makóiakat és a kisperegieket választották ki. A települők névsorát Makóról 1892. május 28-án küldték fel Budapestre, a földművelésügyi miná-sz tóriumba. Ez a felterjesztés a települők nevén kivül tartalmazta a vállalkozó családok vagyoni helyzetére, vallására, erkölcsi és politikai magatartására vonatkozó információkat is. Hasznos forrásként használhatók még a kitelepülök vagyoni helyzetére vonatkozóan a korabeli hirdetési jegyzőkönyvek, amelyekben sorra felfedezhetők a leendő telepesek eladásra szánt ingatlanjai és fölöslegesnek itélt ingóságai. As ilyen és ehhez hasonló forrásokból, sőt a mai bodófalviak visszaemlékezéseiből is kiderült, hogy a kitelepülő makaiak mind 3-4 hold földdel, több-kevesebb szőlővel, kenderfölddal rendelkező kisparasztok, ritkábban iparosok voltak, akik a több föld reményében vállalkoztak az áttelepülésre. A velük szemben támasztott követelmények szerint mindannyiuknak erkölcsileg és politikailag megbízható, kizárólag református vallású polgároknak kellett

1 lenniük, akik rendelkeznek az áttelepüléshez szükséges házberendezéssel-, mezőgazdasági szerszámokkal és a vételár törlesztéséhez szükséges anyagi fedezettel. A kincstár eszel szemben egy házhelyet, 16 katasztrális hold földet és az építkezéshez, fűtéshez szükséges faanyagot ill. erdőhasználatot biztosított számukra jutányos áron, 23 évi törlesztésre. A szerződés aláírására és a földterület kiosztására 1892. szeptember 1-ón a helyszínen került sor. A 212 házhelyet és a