Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1984

RÉGÉSZET ÉS HATÁRTERÜLETEI - Fodor István: Jerney János a dél-oroszországi kun sírszobrokról

don temetkeztek, s az Alföldön nagy számban találhattak a korábbi hazájukban lévőkhöz hasonló földhalmokat, ahová e szobrokat felállíthatták.

2

^ A fentiekkel természetesen nem azt szerettük volna sugallni, mintha Jerney János közel másfél évszázados elmélete a sirszobrokról ma is fenntartás nélkül helytálló lenne. Számos vitatható és homályos kérdés ellenére a kutatás nagy vonalakban tisztázta eredetüket, szerepüket és időrendjüket. Azt a hamis vélekedést szerettem volna csupán megingatni ami a későbbi kutatóknál szinte vita nélküli, - hogy Jerney Jánost a múlt századi műkedvelő arisztokrata utazókhoz hasonlóan itéljük meg. A magyar tudós felkészülten, széles irodalmi ismeretekkel indult útjára, s a bennünket érdeklő kérdések ben is ismerte kora legújabb eredményeit. Gyűjtés® pedig szin te példamutatónak mondható, nem csupán a múlt század közepének színvonalához, hanem még jónéhány későbbi évtized szokásaihoz képest is. Eredményei, következtetései is kora színvonalán álltak, s az sem meglepő, hogy reformkori hazaszeretete és népe történelmének szeretete sok esetben átsugárzik tudományos állásfoglalásain., J e g y

i

r z e te k 1. A dorozsmai születésű, s hosszú ideig itt birtokos Jerney legfontosabb életrajzi adatait és müveit ld. Szinnyei József: Magyar irók élete és munkái, V. /Bp. 1897/ 494-500. 2. Jerney János: Keleti utazása a magyarok őshelyeinek kinyomozása végett, 1844 és 1845. Pesten 1851. 3. A sirszobrok újabb magyar nyelvű szakirodalma: Podor István: A sirszobrok kérdéséhez. Polia Arch. 21 /1970/ 113126.; G. A. Pjodorov - Davidov: Az aranyhorda földjén* /Bp. 1983/ 23-36. 4. E. Henszlmann: L'âge du fer. Étude sur l'art gothique. /Bp. 1877/ 14-17.