Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1984

TERMÉSZETTUDOMÁNY - Csizmazia György: A Móra Ferenc Múzeum madárfészek-gyűjteménye rekonsziderált feldolgozásáért

Az ökonómiai-ökológiai goad /tájátalakulás, rezervátumok populációs problémái stb,/ kiküszöbölését szolgálhatja az optimális nagyságú fészekalj, - amelynél a peproduktivitás növekedésével ellensúlyozódhat és kivédhető a megnövekedett mortalitás. Pl. Fehértói esetekben a gyorsan változó környezeti hatások /katasztrófák/ maximális szaporodási ráta ra szelektálhatnak. A környezet stabilitása /halastavak vizzel való feltöltésekor/ a populáció denzitásának meghatározottságán keresztül tapasztalható /pl: gulipánok, függőcinege esetekben/. A MFM fészekgyüjteméayáből egy sorozat /A/ függőcinege fészek méretvizsgálatát hasonlítottam össze egy saját /B/ függőcinege fészekgyüjtemény adataival. A két sorozat Szeged Fehér-tóról származik, két évtizednyi időkülönbséggel. A következő rajzon mutatom be a mérőpontokat és közlöm az átlagértékeket. /1. 218. oldal/ A két sorozat átlagszámainál /a,c,d,m értékek esetében/ tapasztalt ssignifikáas különbség valószínűleg nem abszolút "perdöntő". A jelzett és a rendelkezésre állott fészkek száma is kevés volt, ezenkívül hiányozták az ökológiai megfigye lések is. Tény, hogy a jelzett időpontokban a fehértavi függőcinege-populáeiő fészkelési körülményeiben lényeges változások történtek /pl. fűzfák számának 50 %-es csökkenése, szarka-elszaporodás, stb./. Úgy érzem, a kapott értékek óvatosan jelzik a felvetett kérdés vizsgálati irányának létjogo sultságát és a további kutatások helyességének irányát. Szűk séges a jelenben ás a jövőben is az MFM meglévő fészekgyüjte menyének gyarapítása,, mert az megyénk a»dárvilágának évolue i ós-adaptációs kérdéseire adhat választ. 2

n

7