Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1984

TERMÉSZETTUDOMÁNY - Csizmazia György: A Móra Ferenc Múzeum madárfészek-gyűjteménye rekonsziderált feldolgozásáért

Csizmazia György: A MÓRA FERENC MŰZEUM MADÁRFÉSZM-GYlí JTEMÉNYE REKONSZIDERÁLT FELDOLGOZÁSÉRT Hazánkban a természetvédelem új útjainak, törvényeinek értelmében a rendszeres gyűjtések ideje lejért a madárfauna tekintetében. Igy nő az adaptiv evolúciót, annak figyelemmel kisérését lehetővé tevő - nem védett - bioprodukciók gyűjtésének lehetősége. Ilyen lehetőség a fészkek begyűjtése, természetesen költés után, nem megzavarva a reprodukciós folyamatot. Láng István a mai madártani kutatások hazai képéről igy ir /Állattani Közlemények, LXXI. 1984. 133-135./: "A madér.ökológiai kutatások egyre inkább szélesednek és az ökológiai kutatások széleskor! kibontakozásának keretében mind több és több igény lenne az ilyen vizsgálatokra. Az emberi tevékenység következtében a leggondosabb természetvédelmi beavatkozások esetében is változik a madárfaj és környezetének kapcsolata, mert változik környezete". A MFM madárfészek-gyüjteménye részben oológusok "mellékes" gyűjtései és spontán adódó alkalmi gyűjtésekből tevődik össze. Ezt támasztja alá a cédulák kevés adata, információja. Beretzk Péter a háború előtt begyűjtött fészkei /tojásokkal/ megsemmisültek. Erről igy ir 1950. VI. 12-én keltezett önéletrajzában: "Begyűjtöttem az emlősök egyrészét, rovarokat, lepkéket és a fészkelő madarak tojásait. A fószekgyüjtemény a háborús cselekmények következtében tönkrement." Véleményem szerint a fészekben tárolt tojások pusztulása után a maradék fészkeket is leirták. Beretzk Péter volt az, aki megyénkben elsőként forditott figyelmet ezen gyűjtési területre is. Az elpusztult fészekgyűjtemény újbóli begyűjtése szándékában volt, de ez csak részben valósult meg. Marién Miklós munkája révén kerültek