Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1984

ÚJ- ÉS LEGÚJABB KORI TÖRTÉNETTUDOMÁNY ÉS TÖRTÉNETI MUZEOLÓGIA - Bátyai Jenő: Újszeged virágkertészete

A mai Bérkert utca helyén - akkor név nélküli, majd nevét a városi bérkertekről kapta/7/ 1889-ben létesítette kertészetét Horváth István., aki elsősorban rózsákkal foglalkozott, és az általa nemesitett sárga rózsákat naponta szállította Bécsbe. Igy Horváth Istvánt tarthatjuk az újszeged! virágkereskedelem megalapítójának is. Természetesen ő is foglalkozott gyümölcsfaiskolával. Horváth István nagybátyjánál, Horváth Antal kertészetében tanult, és már az első világháború körül mintegy 45 hektárnyi területen kertészkedett, a Marostőben. Ettől az időtől kezdve az első kertész Újszegeden, aki teherautóval szállitja termékeit a fővárosba. Ő az első kertész, aki Szegedről gyümölcsfát is szállit külföldre, és ebben mindvégig a legnagyobbak közé tartozott. Horváth István 1938-ban halt meg, 73 éves korában, és kertészetét fia, if

j. Horváth István vette át, akinek kezei között egyre kisebbre zsugorodott az apai örökség. A múlt század végén létesült id. Koznás Gyula kertészete is, amely azonban csak rövid életűnek bizonyult./7/ Vánki Józseffel kezdett közös kertészetben Szabó István, aki 1896-ban vált el társától, majd 1928-ban Kübekházára telepitette kertészetét. Ettől kezdve a legnagyobb exportőrök közé tartozott mind rózsáival - még paprikával is foglalkozott -, mind facsemetéivel. Egy komoly dolgot ismert el egész életében, a kertészkedést, ós ahogy c mondta: a "faoskolát". Rovarcsipés következtében halt meg 65 éves korában, 1932-ben. Kertészetét két veje, Rozftonyl, Géza és Iványi Aurél vitte tovább./8/ A Nagyváradon tanult Sándor János alapitó kertészeink közé tartozik, és a múlt század kilencvenes éveiben kezdte meg működését, mintegy öt hektárnyi területen. Munkáját, 1941 ben bekövetkezett halála után fia, Gyula és veje, Godó Bajos folytatta./9/ Nagy ós elismert kertészeink sorába tartozik Demeter Ferenc /1876-1949/, aki 1900-ban alapította kertészetét, első-