Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1984
ÚJ- ÉS LEGÚJABB KORI TÖRTÉNETTUDOMÁNY ÉS TÖRTÉNETI MUZEOLÓGIA - Bátyai Jenő: Újszeged virágkertészete
Bátyai Jenő: ÚJSZEGED VTRÁGEERTÉSZETE A virág tulajdonképpen a magasabb rendű növények hajtásrendszerén fejlődő, és az ivaros szaporodás céljára módosult hajtás. Kulturált körülmények közötti termesztését a virágkertészet teremtette meg, és ebben az újszegediek az elmúlt nyolcvan-száz esztendőben jeles szerepet vállaltak. E jelentős ágazatra mi sem jellemzőbb, hogy 1944-ben Újszegeden ée Szőregen 184 kertész működött., és ezek közül 1G0 Újszegedre, 64 Szőreg területére esett./1/ Az újszegedi ármentesitett területeket, mintegy 1.100 hektárnyi földet a Város 1883-ban huszonöt évre bérbe adta, elsősorban a Marostőt, és ezeken a kis területű bérleményeken hamarosan szorgalmas munka kezdődött, megindult a kertészkedés. A kitűnő hordaléktalajokon számos kertészet és faiskola kezdte meg működését, sőt az sem véletlen, hogy az egyetemi füvészkertet Györffy István /1880-1959/ professzor a Várostól kapott 12 hektárnyi területen idetelepítette, 1922ben. Újszeged gazdasági fejlődésében az ármentesítés, és az ennek nyomán kialakult kertészkedés döntő hatásúnak bizonyult A kezdet 1875-re tehető. Egyik mozgató egyénisége P allien Kál mán /1840-1922/, de mellette meg kell emlitenünk K ál lay Al bert főispán és Mayer Miklós városi főkertész nevét is./2/ Pillichet Móra Ferenc igy jellemzi: "A szülőf öld szere t ete: ez volt az alapmatéria, amiből Pillich Kálmán, készült,, a töb bi mind csak olyan járulékos rész volt. 5 mikor készen lett vele a teremtő^ körülnézett, hog/" hová tegye, és Szegedre e- sett a választása. Tudta, hogy ez a város leaz L .amely egy szer minden magyar városok közt legjobban rá le sz szorulva fiai szeretetére. "/3/ Szalóky István Írja A szegedi faiskolák törté nete cimü munkájában, hogy a kisebb-nagyobb faiskola és; kertészeti kezdeményezések a szabadságharcot megelőző és követő időkben fe-
