Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1983.

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Marjanucz László: Shvoy Kálmán élete a hagyaték tükrében

Új Közlöny "Hol vannak a Shvoyok" c. cimű cikkében arról irt, hogy "egyenes, karakteres katona Shvoy tábornok, olyan beszédet mondott, amelyhez hasonló manifesztáció a magyar-német-osztrák front összeomlása óta nem hangzott el. "Kevésbé volt lelkes a beszéd itthoni sajtófogadtatása. A Cél c. folyóirat a magyarság elárulásával vádolta, nyugdíjaztatását követelte. A Magyarok Lapja is vizsgálatot kért Shvoy ellen. Beszédének főleg azt a részét kifogásolták, ahol a zsidó és keresztény katonák közös sorsáról beszélt: "összeölelkezve haltak meg a hazáért". Shvoy tagadta, hogy ezzel beártotta volna magát a politikába, mint katonatiszt egyszerűen nem tűrhette, hogy a hősi halottakra való emlékezést kisajátítsák maguknak a keresztény temetők. Hivatalos részről szigorúan megtorolták az incidenst: Nagyszombathy altábornagy 1934. július 3l-én kelt levelében értesitette Shvoyt, hogy

M

a Kormányzó legfelsőbb elhatározásával, mint szolgálatképtelent" nyugdijazta. Szeged közönsége azonban nem ejtette a "kirúgott tábornokot". 1935 áprilisában, a NEP listáján Gömbös Gyula mellett Szeged országgyűlési képviselőjévé választották. Imrédy kormányzása idején hamarosan szembekerült "az alkotmányellenes, diktatórikus kormány- és párttorekvésekkel". 1938 novemberében 70 képviselőtársával együtt kilépett a NEP-ből. 1939-ben ugyan újra indult a választásokon ellenzéki, kisgazda programmal, de a közgondolkozásban és a társadalom szerkezetében bekövetkezett változások már nem kedveztek "törvényességet" hangoztató programjának. Ekkor elhatározta, hogy visszavonul a politikától. Ez csak részben sikerült, mert közben kitört a háború. Élesen ellenezte Magyarország háborúba lépését, a németek melletti merev kitartást. Kritikus magatartása miatt Tukats főispán 1944-ben el akarta hurcoltatni a németekkel. Shvoy azonban - megneszelte a dolgot - szeptember 22-én Székesfehérvárra,