Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1983.

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Sipos József: Parasztpártok a polgári demokratikus forradalomban

t Sipos D ózse f -. PARASZTPÁRTOK A POLGÁRI DEMOKRATIKUS FORRADALOMBAN E kérdéssel a történeti szakirodalom nem foglalkozott írdemben. Ezért választottam előadásom tárgyává: az Országos Kisgazdapártról és az Országos Földművespártról kivánok szólni. Az idő rövidsége miatt nem beszélek a Mezőfi Vilmos vezette Országos 48-as Szociáldemokrata Pártról, bár ezt is önálló parasztpártnak tekintem. Közismert, hogy a Nagyatádi Szabó István vezette Kisgazdapárt 1909-ben alakult meg a Veszprém megyei Szentgálon. Hivatalos neve: Függetlenségi 48-as Országos Gazdapárt. Nagyatádiak a bomlásnak indult Függetlenségi 48-as Pártból váltak ki, a sajátos paraszti érdekek képviseletére. Központi hetilapjuk a Magyar Lobogó. Az első világháború előtt jelentősebb szervezeteik voltak Dél-Dunántúlon, Heves, Szolnok és Békés megyében. Az oroszországi forradalmak, a háborús veszteségek és a belpolitikai feszültségek hatására 19171918-ban a párt közeledett az MSZDP-hez és szervezetileg mege rősödött. Ezt jól mutatja a Bulgária kapitulációjának hirére öszszehivott 1918. október 13-i országos pártértekezlet, amelyen már 17 vármegye /Nyugat-Dunántúltól-Székelyföldig/ képviselői voltak jelen. Követelték az Ausztriától való különválást, a haladéktalan békekötést, az addigi osztályuralom teljes megdöntését, a népkormányzás intézményes biztositását, /amitől a magyar és a nemzetiségi lakosság dolgozó része között mesterségesen szitott ellentétek elenyészését remélték/ és követelték még, hogy a kormányválság megoldása érdekében folytatott tárgyalásokon a király a Kisgazdapárt vezetőit is hallgassa meg. E követelések lényegében megegyeztek a leghaladóbb polgári pártok /a Függetlenségi és 48-as, a Polgári Radikális Párt/ és az MSZDP követeléseivel. A Kisgazdapártnak csupán a