Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1983.
TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Nagy Vera: Hódmezővásárhelyi céhbehívótáblák
tulajdonában voltak, de a felületükre valamilyen vasszerszámmal rendszertelenül benyomkodott apró kis minták: korok, csillagok, levelek megtalálhatók a csizmadiacéh tábláján is, ami valószínűvé teszi, hogy ugyanennek a céhnek későbbi táblái lehettek. Az egyik tábla irattartó szekrénykéjébe az 1826-os évszámot faragták. A barokk stilus jegyeit viseli magán a takácscéh két 15 L táblája. A csizmadiáké után takácscéhből volt legtöbb az országban, s Vásárhelyen is sok takács működött. ^ Tábláik egyike 1834-ben /az utolsó számjegy erősen elkopott/, a másik 1840-ben készült. A táblák előlapjának ajtaján található a takácscéh országosan ismert cimere, a háromszögbe állított három vetélő. Mindkét tábla hátoldalára a császári kétfejű sast faragták, s annak közepébe pajzs il letve kör formába az évszámot. A kétfejű sas ábrázolása országos viszonylatban is leggyakoribb a takácscéhek tábláin, 17 Általában császári kiváltságlevélre utal. /3. ábra/ A molnárcéh két ovális formájú táblája az 1853-as év18 szamot viseli. Az építéseknél szükséges famunkákat régen a molnárok végezték, ezért magukat magvar ácsoknak, faragöácsoknak, ácsmolnároknak is nevezték. A molnár- és ács13 mesterség szorosan összefüggött, egy céhet is alkottak. Ezért nem véletlen, hogy a molnárcéh behivótáblájának ajtaját olyan szerszámok diszitik, mint a szekerce, fűrész, vonókés és vmkli. A tábla előlapjának fölső részére egy fordított tulipánt, hátsó részére pedig ugyanott egy rozettát faragtak. Alatta a magyar címer látható, körülötte felirattal: "Éljen a becsülletes molnár céh." A tarjáni tábla szek rénykéjébe helyezett- papiron az Ács-Ipartársuiet bélyegzője található, ami szintén a két mesterség szoros összefonódása ra utal. Az újutcai tábla papirján pedig érdekes az értesítendő tagok felsorolása utáni megjegyzés, amely a tábla gyo körbeviteiét irja elő: "Kérem a táblát behozni azonnal, hal eseteknél szükség lehet reá."