Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1983.

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Nagy Vera: Hódmezővásárhelyi céhbehívótáblák

járás és 3 tábla a szerint menjen a mint a nevek ki vannak irva és senkit el ne kerüljön". Nagy létszámú céhek esetén több táblát használtak, hogy az üzenet gyorsan járjon. Pl. az emiitett molnárcéhnek két táblája maradt fenn, az egyikkel Tarján városrész mestereit értesítették, a másikkal az újutcaiakat. Több táblájuk volt a takácsoknak és a szabóknak is. A történeti Magyarország területéről közel 500 darab céhbehivótáblát tartunk számon, 120 településről származó, 40 különböző mesterség emlékeként. 7 Ezeket Nagybákay Péter dolgozta föl Magyarországi céhbehivótáblák cimű, 1981-ben megjelent munkájában, amelyben a vásárhelyi csízei madiacéh tábláját is közli. A Tornyai János Múzeum gyűjteményében 15 öarah található, amelyek az ács-,- molnár,-csizmadiar takácsy szabód fazekas,- tímár- és kőművescéh táblái. Fából készültek, kivéve a szabók három késői, egyszerű, díszítetlen bádogtábláját. Magasságuk 20-35 cm között, szélességük 10-20 cm között van. Az országosan ismert legkorábbi darabok elsősorban céhjelvényül szolgáltak, s az irni-olvasni tudás hiánya miatt csupán szóbeli üzenetet közvetítettek vele. Nagybákay Péter szerint az írásos üzenet elhelyezésére szolgáló kis szek9 rényke vagy ablak a 19. századi darabokra jellemző. Ezzel szemben a két legkorábbi vásárhelyi táblát: a csizmadiacéh 1754-es és a szabócéh 1777-es tábláját már irattartó szekrénykével látták el. A céhbehivótáblák megformálásában és díszítésében a nagy európai stilusáramlatok - a reneszánsz, barokk, rokokó - hatása tükröződik, de egyeseken a magyar népművészet elemei fedezhetők fel. A táblákon alkalmazott motívumokat egy-egy mesterség legjellegzetesebb szerszámaiból vagy termékeiből választották ki. Időrendi sorban haladva először a csizmadiacéh 1754.