Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1983.

RÉGÉSZET - Kürti Béla: Szeged vidéki régészeti adatok a Kárpát-medencei avarság eredetkérdéséhez

cei tárgytípus eredetét az Altáj vidékén keressük, s egyben az avar eredetkérdéssel hozzuk kapcsolatba. Az utóbbi években közzétett szovjet régészeti tanulmányok alapján úgy tűnik, hogy az Altáj északnyugati és nyugati oldalától, az Irtis vidékétől kezdődően Kelet-Kazahsztánon át a DélUrálig húzódva lassan kirajzolódik egy olyan terület, mely 3 türkök támadása elől menekülő 'avarok' lakóhelyéül szolgálhatott. A Kárpát-mecencébe bevándorló, s bizánci forrásokban a Kaukázus előterében való feltűnésük óta 'avar' népnévvel illetett etnikus csoport egyik összetevőjét tehát az említett terület időben és térben megfelelő régészeti kultúrái /pl. Mogilnikov-Konikov 1983. risz 2, 4-5, 7, 10/ népességének nyugatra vándorló töredékeivel azonosíthatjuk. E kérdéskörhöz szorosan kapcsolódik leleteink időrendjének kérdése. Néhány, nyilvánvalóan az avar kor elejére keltezhető leletegyüttestől eltekintve ugyanis a faragott csontlemezek kisérő leletei közt olyan tárgyakat találunk, melyeket hazai kutatásunk az avar kor jelenlegi kronológiai rendszerében a közép illetve a késő avar korra keltez. Tekintetbe véve az avar eredetkérdéssel kapcsolatban fentebb elmondottakat, illetve a korai időszak tegezleleteit, kutatásainkat két, egymással szorosan összefüggő, de csak egyik változatában valós értékű következtetéssel kell lezárnunk : 1/ amennyiben a fenti leletek megbízhatóan datálhatóak 670 utánra, fel kell tételeznünk, hogy az akkor hazánkba érkező népcsoportok egy része közvetlenül Belső-Ázsiából származó elemeket is tartalmazott; 2/ amennyiben e leleteket általában az avar eredetkérdessel hozzuk szoros kapcsolatba, be kell látnunk, hogy az avar kor belső periodizációjára vonatkozó, jelenleg általánosan elfogadott, s általában mechanikusan alkalmazott sémáink revízióra szorulnak.