Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1983.

TERMÉSZETTUDOMÁNY - Gaskó Béla: A gerinctelen állatok természetvédelméről

Gaskó Béla: A GERINCTELEN ÁLLATOK TERMÉSZETVÉDELMÉRŐL A védett gerinctelen állatok pénzben kifejezett /eszmei/ értékét az 1932. VII. 1-én hatályba lépett 1/1982/III. 15./OKTH sz. rendelkezés 2. melléklete tartalmazza. A felsorolás szerint: "A védett gerinctelen állatok száma összesen 154 faj." Ezzel szemben a listán ténylegesen három osztálynak, a csigáknak /Gastropoda/, a rákoknak /Crustacea/ és a rovaroknak /Insecta/ 153 faja szerepel. 4 faj a csigákhoz tartozik, 1 rák, 148 pedig rovar, összehasonlításképp a Gastropodák fajszáma világviszonylatban mintegy iOO 000 /Kilias 1966/, a Crustaceáké 40 000 /Crome és Grummer 1966/, az Insectáké 700 000 /Duduch és Loksa 1971/ és 1 000 000 /Sedlag 1982/ közé tehető. Ez utóbbiak 27 rendjét mindössze 5 képviseli: az egyenesszárnyúak /Orthoptera/ a fogólábúak /Mantidea/, a recésszárnyúak /Neuroptera/, a bogarak /Coleoptera/ és a lepkék /Lepidoptera/. ökológiai jelentőségükre és veszélyeztetettségükre való tekintet nélkül meghatározó rendek maradtak ki. Néhány ezekből: kérészek /Ephemeroptera/, szitakötők /Odonata/, kabócák /Homoptera/, csőrös rovarok /Mecoptera/, tegzesek /Trichoptera/, hártyásszárnyúak /Hymenoptera/. Móczár /1982/ már a törvény megjelenésekor szükségesnek látta annak taxonómiai revizióját. Mint irta: "Az eredeti szöveg sajnos a fajokat nem az áttekinthető rendszertani sorrendben ismerteti." Helyesbített fajlistája az Állathatározó /Móczár 1969 a,b/ nemzetközileg elfogadott kategorizálására épül, igaz az osztályokat és a rendeket ő sem különitette el egymástól. Munkájában, majd később Medvegy /1983/ cikkében felvetődik az a gondolat, hogy rovarok esetében célszerűbb lenne