Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1983.

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Fári Irén – Kőhegyi Mihály: Herman Ottó szakvéleménye egy Szegednek felajánlott természettudományi gyűjtemény ügyében

tudnak, ellenben a szakirodalomban mind az idősebb, mind az ifjabb Schaufuss ismert, de főként mint az iskolák természetrajzi felszereléseinek szállítóját tartják számon. Reizner a gyűjteményt, mely igen vegyes összetételű volt - magába foglalt a természetrajzi osztályba tartozó preparátumokon kivül ásványokat, kövületeket, régiség és éremtárat is - némi hiánytól eltekintve gazdagnak itélte, és a tárgyak állapotát kedvezőnek. Véleményét azonban nem osztották a város természettudománnyal foglalkozó tanárai és erdészei. Az ügyet a tanács szeptember 25-én újra tárgyalta Reizner jelentésének felhasználásával, és vele megegyezően az ajánlat elfogadása mellett foglalt állást. Ez azonban.a természettannal hivatásosan vagy kedvtelésből foglalkozó szegediek táborát még inkább a javaslat ellen forditotta. Ők elsősorban helyi gyűjtésen alapuló múzeum szervezését tartották ideálisnak és kétségbe vonták Reizner illetékességét. Ezért az október 5-én tartott közgyűlés elfogadta azt az inditványt, hogy Herman Ottót kérjék fel szakértőül, aki a természettudomány területén országos tekintélynek számitott. Herman a megbízást elfogadta, de utazását késleltette a parlamentben folyó közoktatásügyi vita, melynek tevékeny részese volt. Utazására csak 1894. január 8-án került sor. Közben Reiznert megbizták a gyűjtemény részletes fölmérésével. Munkáját november 15-én fejezte be és a 30-án beadott jelentésében a gyűjtemény anyagi és tudományos értékéről alkotott korábbi véleményét fenntartotta - hozzáfűzte, hogy a részletesen felsorolt hiányok ellonére alkalmas alap lehetne egy nagyszabású természetrajzi gyűjteményhez, hiszen ha teljesen elölről kellene kezdeni Szegeden a gyűjtést, évtizedek múlva sem jutnának annyira, mint amennyit a Schaufuss-gyűjtemeny azonnal nyújt. ûchaufu6s Camillót pedig elméleti és gyakorlati ismeretes révén a1-