Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1982

RÉGÉSZET ÉS HATÁRTERÜLETEI - Nagy Ádám: Pénzlelet Csongrádról, a 19. század közepéről

Ez utóbbiak a különböző" rendeletek alapján vert pénzek, a konvencióé pénzrendszerrel egyidőben érvényben volt különböző időből származnak. A lelet pénzei majdnem kétezéz év pénzverdéi termékeinek a bemutatója is. Ennyi idő alatt a pénzverési technika szemmel láthatóan sokat fejlődött, eljutott az I. Lipót korabeli hengeres préseléstől a modern, új korszakot megkezdő csavaros verőgépekig. 183o-ban látszik a nagy változás, addig szabálytalan alakúak, egyenetlenek, sokféle metszetűek a pénzek, 183o-tól teljesen szabályosakká válnak. A csongrádi lelethez hasonló újkori leletek jelentősége fcként abban áll, hogy az előkerülés helye alapján a városi telekkönyvekből, adókönyvekből - szerencsés esetben egészen pontosan megközelíthető az elrejtő személye, társadalmi helyzete. 3ár a lelet részletes feldolgozása még nem történt meg, a kincset rejtő házról ill. annak tulajdonosairól - részben Dudás Lajos csongrádi tanár helytörténeti kutatásai alapján - néhány lényeges dolgot máris megtudhatunk. A kérdéses telek a 18. század elején még a város szélén állt. Három országút futott itt össze, ahol a 19. század elején gabonapiac alakult ki, majd a vásártér korbeépült. A ház az 1856-os utca-házszám összeíráson Faragó István nevén szerepel. Vary Gellért Emléklapok Csongrád múltjából c. kéziratos munkájában /Szeged, 1974./ 19o4 körül a következőket irja: "...Még a tizenkilencedik század húszas évei táján úgy hallottam, hogy Kovács Mihály uram ő kegyelme volt Csongrádnak a leggazdagabb embere. A tizenkilencedik század második felében Csongrád legvagyonosabb családai voltak a Faragó, Forgó, Szarka, Tary, Eszes, Abanyi, Mészáros, Tekulice, Szabó, Kókai, Dósa stb. családok. De mindezeket fölülmúlta vagyonának országos hírnevével a Bagi ée a Sváb család..." A Faragó családnak tehát a múlt század második felében megalapozottan volt jó híre. Később, e század elején Faragó An75