Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1982

NÉPRAJZ - Juhász Antal: Makói menyasszonyi ládák

ni, hogy 3 helyi - föltehetően helyben készült - asztalosbútorok hasonlóak voltak a közeli hódmezővásárhelyi parasztbútorokhoz. Az 183o-as években alakult ki a makai festett bú tornak önálló jellegzetessége, amit az 1839-ben készült ládán és három mts bútordarabon - Dékán fiára /1846/, Putnaki Sára /1847/ ládáján és egy datálatlan, jelöletlen ládán /MFM 55.121.1/ - mutathatunk ki. r.zek a jellegzetességek: sötét kék alapszin és a ládaeiőn két nyolcszögletű bevésés /1. ábra/. Az 134o-es évek végétől fennmaradt ládák általános jellemzői : 1. magas, barokkosán tagolt lábak és ál-fiók, majd alsó fiók kiképzése, 2. stilizált tulipán alakú bevésés, 3. piros alapszin, 4. a födél belső oldala túlnyomórészt festett és csaknem általános a készités és a tulajdonos jelölése. A készités éve a 28 láda közül csak 4-rcl, a menyasszony neve 5-ről hiányzik. Nem mondható, hogy e sajátosságok csak az egykorú makai ládákra jellemzőek. A vésett, nagy tulipán-ornamens megtalál ható pl. egy 1831-es tcoraáromi ládán és az asztalosinas Munkácsy Mihály által 1857-ben, 3ékéscsabán festett ládán is ám a makai ládákon igen gyakori. Csilléry Klára a makai festett bútor virágkorét - a vásárhelyihez hasonlóan - az 183o-4o-es évekre teszi. Vizsgálataink szerint a helyi asztalosoútor virágkora tovább tart, sőt legjellemzőbb sajátosságai éppen az 5o-es években bontakoznak ki. Valószinű, hogy ennek gazdasági háttere van: az 1348-ban felszabadult telkes jobbágyok, jó földeken gazdálkodva, ekkorra úgy megerősödnek, hogy lányaiknak egyre nagyobb és diszesebb hozományiádét tudnak készittetni. Hasonló formai jegyek és diszitések jellemzik a Makón é's a szomszédos Apátfalvén gyújtott falitékékat, gondolkodószékeket, padokat, melyek szintén külön vizsgálatot érde-