Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1982

RÉGÉSZET ÉS HATÁRTERÜLETEI - Rózsa Gábor – Varga András: Kultúrrétegek statigráfiájának előkutatása talajszondázással

- a megmért rétegvastagodási adatokból, a pozitiv és immúnis helyek elrendeződéséből meghatározhattuk a kultúrrétegek kiterjedésének határait; - nagy vonalakban vázolni tudtuk a teli alatti természetes domb eredeti alakját, és következtetni tudtunk az élő teli uralkodó magaspontjénak /centrumának/ állandó D-re tolódására, a kultúrközpont keavező irányba való áthelyeződésére; - a mai felszin D-i meredélyére kijelölt vonalon Lőrinczy Gá bor végzett 19Bo-ban további súritéseket, melynek során si került kitapogatnia egy feltételezett sáncárok metszetét. A korai sikereken felbuzdulva fogtunk a védelmet igénylő halmok szondázásához. A középponti helyen egyetlen fúrólyukkal vizsgált dombok között csak elvétve találtunk többméteres kultűrréteget nem tartalmazó természetes eredetű hal mokra. Ezek kivételével a védelmet igénylő halmokat térképez túk is, ezért a munka csak nagyon lassan haladt. A talajmintavételezés dokumentációs anyaga elég szegényes volt, ma már csupán a fúrólyuk mellett a helyszinen felvett jegyzőkönyveket tudjuk felmutatni. A helyszini minősités hibáit nem tudjuk az elraktározott minták hiányában felfedni, a földnedves minták szineit nem tudjuk beszédes dia-felvételeken újra élvezni. Az alkalmazott mintavevők sem voltak tökéletesen alkalmasak, a fúráshoz nagy erőkifejtésre, sok időre volt szük eég, a lo-2o cm-enként kiemelt kevert mintában frissen töredezett csontok és cserepek vegyültek összemorzsolt paticcsal széttört tapasztáaokkal és felkenődött faszenes hamus csikók kai. A mintavevő szerszám korszerűsítésének igénye mellett legalább ugyanolyan égető szükségszerűséget jelentett az alkalmazott módszer gazdaságosságénak és eredményességének vizsgálata, keg kellett ugyanis keresnünk azokat az optimális módszereket, melyek az adott előkutatásra váró lelőhelyek méret- és rétegviszonyaihoz a lehető legjobban alkal-