Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1982

RÉGÉSZET ÉS HATÁRTERÜLETEI - Szekeres László: A középkori településhálózat Északkelet Bácskában

1. Vannak települések, amelyek ugyanazon a helyen, ugyanazon név alatt szerepelnek a középkortól kezdve egészen a mai napig. /Pl. Kanizsa, Zenta, Adorján, Becse, Szabadka./ 2. Vannak települések, amelyek az okiratokból ismertek ugyan, de ma már nem léteznek. Ezt a csoportot két alcsoportra lehet osztani: a/ a településnek csak a neve ismert és semmilyen támaszunk nincs abban, hogy földrajzi fekvését megállapítsuk. /Pl. Város, Budakuta, Terettye, Itód./ b/ az okiratban előforduló település neve valamelyik puszta vagy valamilyen földterület megjelöléseként mindmáig fennmaradt. /Pl. Kalocsa, Sebesic=Sebestyénegyháza, Palic^álegyhéza , Verus ic = Vöröeegyháza , Kaponya , Ludas, Vám telek./ 3. Van regisztrált régészeti lelőhelyünk, de nincs semmilyen kiindulópontunk arra, hogy valamelyik ismert településnévhez kössük. /Bárcsak, Sándor, Horgos-3udzsétc, Kanizsa-Sajtin, Szabadka-Xelebiapuezta./ Ezek a kategóriák kombinációi adták meg az alapot ahhoz a lajstromhoz, amely az eddig elért eredményeket is magában foglalja. Ugyanúgy mint másutt is, a középkori települések Iszák kelet Bácskában is a folyók, patakok és tavak partjain keletkeztek. Ahol csak lehetőség volt, ott a templomot /a település elméleti központját/ félszigetre vagy két völgy határolta magaslatra épitették. /Pl. Horgos-Judzs^í, Tavankút Topolya-Fusztatemplom, 3ajsa-Kecskéspart./ A települések szóródása általában egyenletes volt az egész tárgyalt periódus tartama alatt. Csupán a Kanizsa-Adorján-Zenta és Ada közötti terület képez a többi területekhez viszonyítva kivételt, ahol a települések koncentráci ója mindig nagyobb volt. A 11. századi települések néhány hiteles adatokat szol