Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1982

RÉGÉSZET ÉS HATÁRTERÜLETEI - Kürti Béla: Régészeti adatok a Szeged környéki avarság településtörténetéhez

ellenére is szétválasztható egy korai és egy kései csoport. A korai csoport leletei közt préselt lemezes övvel eltemetett, gyakran fegyveres férfiakat; korai szemesgyöngyökkel, nagygömbös függőkkel, korai jellegű kerámiával eltemetett nőket találunk. Az avar történelemben jelentős változások történtek 67o táján, amikor Kovrat bolgár kán népének egy része a negyedik fiú, Kuber vezetésével a Kárpát-medencébe telepedett. E változások során ismét etnikailag sokrétű népesség telepedett meg vidékünkön is. Megnőtt a közösségek száma, ill. a közösségeken belül a lélekszám; új települések jelentek meg a Duna-Tisza közi hátságon, és úgy tűnik, hogy a Maros-völgy szerepe végképp háttérbe szorult. A Tisza jobb oldalán eboen az időszakban rajzolódik ki élesen az a szállásterület, mely az avar birodalom bukásáig a szegedi avarság központját jelenthette: a Körtvélyesi holtágtól a Fehértón, a Kiskundorozsma-3ordány-Kisszéksóstó-Madarósztó vonalon keresztül a gyálaréti Holt-Tiszáig. Határait mindenütt élóviz, vagy mocsaras, semlyékes területek jelentették. Ügy tűnik, a temetők /=telepek/ egy része a mocsarak kijárójában helyezkedett el. S területen találjuk ozeged nyugati részének valamennyi temetőjét, Kiekundorozsma avar lelőhelyeit, Tápé és Algyő határának a Duna-Tisza közé eső lelőhelyeit; Szentmihálytelek és Röszke, valamint Dornaszék és Mórahalom kí/leti határrészének lelőhelyeit is. A jelzett szállásterületen az élet Kundomb kivételével talán nem kezdődött el ó3o előtt, fellendült a 63o-as években /rehértó-A, Kundomb, esetleg y.akkoserdő/, különösen intenzívvé azonban csak a 67o-es évek eseményei után vált. Ebben az időszakban hatoltak be az avarok a Duna-Tisza közti hátságra is, amint azt a következő települési tömb jelzi: a mai Csongrád megye nyugati csücske az előbb vázolt tömbtől nyugatra. /Mórahalom területének nyugati része, Zákányszék, Pusztamérges, Rúzsa, Ásotthalom./